Veszteséggel szállt ki az állam

Fekvő vagy holt vagyonként aposztfrofálta az OTP Bank részvényeit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor azt magyarázta a tegnapi Kormányinfón, miért pont most vált meg az állam a legnagyobb hazai pénzintézetben meglévő 5,03 százalékos részesedésétől. Érzékeltetve, a tranzakció Orbán Viktor áldásával történt. Legalábbis erre lehetett következtetni Lázár azon megjegyzéséből, miszerint az értékesítés nem veszélyezteti, hogy a hazai bankrendszer legalább 50 százaléka magyar tulajdonban legyen – ahogy azt a kormányfő előírta. Az OTP-papírokért kapott 75 milliárd forintot az állam a miniszter tájékoztatása szerint beruházásokra és fejlesztésekre fordítja majd.

Az valószínűsíthető, hogy az állam bukott az OTP-részvényein, mert alacsonyabb áron tudta értékesíteni azokat, mint amilyen szinten zártak 2011. május 31-én. Aznap kerültek át 6100 forintos árfolyamon a 2010 novemberében államosított magánnyugdíjpénztáraktól elvett, az OTP mintegy 3,5 százalékát kitevő részvények az Államadósság Kezelő Központhoz, miközben a tegnapi aukción lapunk értesülései szerint 5322 forintos átlagáron kelt el az 5 százalékos pakett. A fennmaradó 1,5 százalékos részesedés miatt bizonytalan a számítás, mivel nem lehet megállapítani, ez milyen áron került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz.

Még négy tőzsdei cégben tulajdonos az állam. A 25,25 százalékos Richter-részesedés eladása nem merült fel – szögezte le Lázár. Ez 903,8 millió euró össznévértékű kötvény, az államnak a 2019. április 2-i lejáratkor kell eldöntenie, hogy Richter-részvényekre cseréli-e őket, vagy készpénzt kér értük. A közel 25 százalékot kitevő Mol-részvényeknek az orosz Szurgutnyeftyegaztól megvett többségi részén a tegnapi záróár alapján mintegy 220 milliárd forintot bukna az állam. Van még az MNV-nél 73,7 százalék Rába-részvény, valamint 12 százaléknyi ÉMÁSZ-papír, ez utóbbi kibocsátóját azonban a nemzeti közműszolgáltató bekebelezi.

Adósságszámot mérsékelhet az eladás

Az év végi 2,4 százalékos uniós hiánycél teljesítésében ugyan nem, a havonta megjelenített pénzforgalmi deficitben és – ami fontosabb – a maastrichti államadósság számaiban azonban számít az OTP részvényeinek eladásából befolyó összeg. Az uniós elszámolásban a vagyon helyett befolyó készpénz nem jelent bevételt, a pénzforgalomban azonban igen (hiszen a számlán megjelenik az összeg), így a havonta publikált számok jobban festenek majd. Ezenkívül a bruttó államadósság csökken ezzel a tétellel (a követelésállomány csökken, és a nettó adósság nem változik). A 75 milliárd forint a GDP 0,22 százalékát jelenti, ami nagyon is számíthat az év végi adósságszámnál: a jelenlegi tervek ugyanis 0,1 százalékpontos mérséklést tartalmaznak (76,2 százalékról 76,1 százalékra), miközben az adósságszámot emelheti a gyengébb forint és az uniós kifizetések stopja is. V. I.