Fekvő vagy holt vagyonként aposztfrofálta az OTP Bank részvényeit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor azt magyarázta a tegnapi Kormányinfón, miért pont most vált meg az állam a legnagyobb hazai pénzintézetben meglévő 5,03 százalékos részesedésétől. Érzékeltetve, a tranzakció Orbán Viktor áldásával történt. Legalábbis erre lehetett következtetni Lázár azon megjegyzéséből, miszerint az értékesítés nem veszélyezteti, hogy a hazai bankrendszer legalább 50 százaléka magyar tulajdonban legyen – ahogy azt a kormányfő előírta. Az OTP-papírokért kapott 75 milliárd forintot az állam a miniszter tájékoztatása szerint beruházásokra és fejlesztésekre fordítja majd.
Az valószínűsíthető, hogy az állam bukott az OTP-részvényein, mert alacsonyabb áron tudta értékesíteni azokat, mint amilyen szinten zártak 2011. május 31-én. Aznap kerültek át 6100 forintos árfolyamon a 2010 novemberében államosított magánnyugdíjpénztáraktól elvett, az OTP mintegy 3,5 százalékát kitevő részvények az Államadósság Kezelő Központhoz, miközben a tegnapi aukción lapunk értesülései szerint 5322 forintos átlagáron kelt el az 5 százalékos pakett. A fennmaradó 1,5 százalékos részesedés miatt bizonytalan a számítás, mivel nem lehet megállapítani, ez milyen áron került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz.
Még négy tőzsdei cégben tulajdonos az állam. A 25,25 százalékos Richter-részesedés eladása nem merült fel – szögezte le Lázár. Ez 903,8 millió euró össznévértékű kötvény, az államnak a 2019. április 2-i lejáratkor kell eldöntenie, hogy Richter-részvényekre cseréli-e őket, vagy készpénzt kér értük. A közel 25 százalékot kitevő Mol-részvényeknek az orosz Szurgutnyeftyegaztól megvett többségi részén a tegnapi záróár alapján mintegy 220 milliárd forintot bukna az állam. Van még az MNV-nél 73,7 százalék Rába-részvény, valamint 12 százaléknyi ÉMÁSZ-papír, ez utóbbi kibocsátóját azonban a nemzeti közműszolgáltató bekebelezi.
Adósságszámot mérsékelhet az eladás
Az év végi 2,4 százalékos uniós hiánycél teljesítésében ugyan nem, a havonta megjelenített pénzforgalmi deficitben és – ami fontosabb – a maastrichti államadósság számaiban azonban számít az OTP részvényeinek eladásából befolyó összeg. Az uniós elszámolásban a vagyon helyett befolyó készpénz nem jelent bevételt, a pénzforgalomban azonban igen (hiszen a számlán megjelenik az összeg), így a havonta publikált számok jobban festenek majd. Ezenkívül a bruttó államadósság csökken ezzel a tétellel (a követelésállomány csökken, és a nettó adósság nem változik). A 75 milliárd forint a GDP 0,22 százalékát jelenti, ami nagyon is számíthat az év végi adósságszámnál: a jelenlegi tervek ugyanis 0,1 százalékpontos mérséklést tartalmaznak (76,2 százalékról 76,1 százalékra), miközben az adósságszámot emelheti a gyengébb forint és az uniós kifizetések stopja is. V. I.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.