BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Veszteséggel szállt ki az állam

Közel 8 milliárd forinttal kevesebbért adhatta el az állam 5 százalékos OTP-részvénycsomagját a tegnapi tőzsdei aukción, mint amennyiért azok a magán-nyugdíjpénztári vagyon elvétele után hozzá kerültek.

Fekvő vagy holt vagyonként aposztfrofálta az OTP Bank részvényeit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor azt magyarázta a tegnapi Kormányinfón, miért pont most vált meg az állam a legnagyobb hazai pénzintézetben meglévő 5,03 százalékos részesedésétől. Érzékeltetve, a tranzakció Orbán Viktor áldásával történt. Legalábbis erre lehetett következtetni Lázár azon megjegyzéséből, miszerint az értékesítés nem veszélyezteti, hogy a hazai bankrendszer legalább 50 százaléka magyar tulajdonban legyen – ahogy azt a kormányfő előírta. Az OTP-papírokért kapott 75 milliárd forintot az állam a miniszter tájékoztatása szerint beruházásokra és fejlesztésekre fordítja majd.

Az valószínűsíthető, hogy az állam bukott az OTP-részvényein, mert alacsonyabb áron tudta értékesíteni azokat, mint amilyen szinten zártak 2011. május 31-én. Aznap kerültek át 6100 forintos árfolyamon a 2010 novemberében államosított magánnyugdíjpénztáraktól elvett, az OTP mintegy 3,5 százalékát kitevő részvények az Államadósság Kezelő Központhoz, miközben a tegnapi aukción lapunk értesülései szerint 5322 forintos átlagáron kelt el az 5 százalékos pakett. A fennmaradó 1,5 százalékos részesedés miatt bizonytalan a számítás, mivel nem lehet megállapítani, ez milyen áron került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz.

Még négy tőzsdei cégben tulajdonos az állam. A 25,25 százalékos Richter-részesedés eladása nem merült fel – szögezte le Lázár. Ez 903,8 millió euró össznévértékű kötvény, az államnak a 2019. április 2-i lejáratkor kell eldöntenie, hogy Richter-részvényekre cseréli-e őket, vagy készpénzt kér értük. A közel 25 százalékot kitevő Mol-részvényeknek az orosz Szurgutnyeftyegaztól megvett többségi részén a tegnapi záróár alapján mintegy 220 milliárd forintot bukna az állam. Van még az MNV-nél 73,7 százalék Rába-részvény, valamint 12 százaléknyi ÉMÁSZ-papír, ez utóbbi kibocsátóját azonban a nemzeti közműszolgáltató bekebelezi.

Adósságszámot mérsékelhet az eladás

Az év végi 2,4 százalékos uniós hiánycél teljesítésében ugyan nem, a havonta megjelenített pénzforgalmi deficitben és – ami fontosabb – a maastrichti államadósság számaiban azonban számít az OTP részvényeinek eladásából befolyó összeg. Az uniós elszámolásban a vagyon helyett befolyó készpénz nem jelent bevételt, a pénzforgalomban azonban igen (hiszen a számlán megjelenik az összeg), így a havonta publikált számok jobban festenek majd. Ezenkívül a bruttó államadósság csökken ezzel a tétellel (a követelésállomány csökken, és a nettó adósság nem változik). A 75 milliárd forint a GDP 0,22 százalékát jelenti, ami nagyon is számíthat az év végi adósságszámnál: a jelenlegi tervek ugyanis 0,1 százalékpontos mérséklést tartalmaznak (76,2 százalékról 76,1 százalékra), miközben az adósságszámot emelheti a gyengébb forint és az uniós kifizetések stopja is. V. I.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek