Ennél jobb hírt aligha kaphatna most Varga Mihály: öt év után lehet ismét egy bűvös határ alatt a magyar infláció
Ha beigazolódnak a piaci várakozások, az év elején többéves mélypontra lassulhatott az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal február 12-én teszi közzé a januári adatokat, a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalékkal, havi alapon pedig 0,5 százalékkal emelkedhettek. Ilyen mérsékelt – a jegybanki 3 százalékos cél alatti – éves dinamikára utoljára 2021 elején a világjárvány alatt volt példa Magyarországon, igaz, nagyon más gazdasági folyamatok mellett. Ráadásul nem zárható a pozitív meglepetés sem, egy a vártnál kedvezőbb havi drágulás után akár a 2 százalék alá is beeshet a pénzromlás mértéke, ami nem fordult elő 2018 februárja, tehát közel nyolc éve.
Érik a meglepetés: öt év után lehet újra egy bűvös határ alatt a magyar infláció
„A januári inflációs adat kapcsán nem kell nagyon bátornak lenni ahhoz, hogy kijelentsük: az infláció tovább fog mérséklődni a decemberi szintről, és vélhetően a jegybanki cél alá kerül” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki a mérséklődést több tényezőre vezette vissza.
- A bázisban a havi alapú átárazások meglehetősen erősek voltak, a havi alapú áremelkedés a szokásosnál magasabb, 1,5 százalék volt, ezen belül is kiemelkedett az élelmiszerek drágulása.
- Míg korábban, a bázisidőszakban a forint árfolyama gyengülő trendet mutatott, most éves bázison erősödés látszik, és az utóbbi hónapokban stabilabb szintet mutatnak 380 és 390 között. Bár az erősödés nyilvánvalóan lassabban és kevésbé jelenik meg az árakban (a kereskedők egy részét legalább lenyelik), mint a gyengülés, de ez is mindenképpen fékezi az inflációt.
- Az üzemanyagok jövedéki adójának emelését elhalasztotta a kormány, így a szokásos havi alapú drágulás helyett most árcsökkenés történt, ami nagyjából 0,1 százalékponttal foghatja vissza a januári inflációt.
- Az élelmiszerek esetében részben az árrésstopok miatt nem látható a korábbi jelentős drágítás. Ez alól kivétel a vendéglátás.
- Az importált infláció alacsony, az eurózóna inflációja tartósan 2 százalék körül alakul.
Hasonló véleményen van Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője, aki szerint a kedvező bázishatás és a továbbra is érvényes hatósági árkorlátozások is elősegítik a headline index masszív csökkenését januárban. Az idei év első hónapjában főként az élelmiszer- és az üzemanyagárak csökkenése, valamint a bizonyos szolgáltatások áremeléseinek elhalasztása minimális januári átárazást indukálhatott.
Rendkívül sok különböző tényező alakítja a januári inflációs adatot, de összességében úgy gondolom, hogy a lefelé irányuló nyomás lesz erősebb
– írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette: a forint ereje és a globális élelmiszer-inflációs ciklus, karöltve az árrésstopos intézkedésekkel, a megszokottnál alacsonyabb év eleji átárazást hozhatott az élelmiszerek esetében. A ruházkodási cikkek szezonális árcsökkenése is lefelé húzhatta a hó per hó árindexet januárban. Az erősebb forint vélhetően kisebb januári inflációt hozhatott a tartós fogyasztási cikkek esetében is.
De a két igazán meghatározó, inflációt fékező tétel a háztartási energia és az üzemanyagok lehettek. Ez a két tétel együttesen önmagában 0,20-0,25 százalékponttal mérsékelhette a havi áremelkedés ütemét. A szolgáltatások esetében az érvényben lévő önkéntes árkorlátozások segíthették, hogy a 2010–2020-as években megszokott januári átárazást lássunk.
Mindezen hatások eredményeként éves alapon 2,0 százalékos, havi bázison pedig 0,2 százalékos inflációra számít januárban. Azonban szerinte a decemberi felfelé mutató meglepetést követően benne van a pakliban egy újabb hasonló meglepetés.
Decemberben ugyanis inkább egyedi és egyszeri hatások mozgatták a vártnál magasabbra az inflációt, amelyek nem valószínű, hogy januárban is megismétlődnek.
Egyre több élelmiszer ára csökken, a dohány viszont drágul
Balog-Béki Márta, az MBH Bank Elemzési Centrumának szenior elemzője a januári részadatok alapján úgy látja, hogy az élelmiszereknél egyáltalán nem láthatók érdemi áremelések. Sőt, szerinte folytatódott a húsfélék és tejtermékek árának mérséklődése, emiatt a szokásos év eleji áremelkedésre most egyáltalán nem számít.
Nagyobb drágulás lehet azonban a dohányáruk és a szeszes italok esetében. Ennek oka, hogy januárban a tavalyi év júliusi inflációt követő jövedékiadó-emelés érinti ezeket a termékeket. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által közzétett lista szerint több mint 150 dohánytermék ára emelkedett januárban.
A legnagyobb kérdés a szolgáltatások áralakulása. A decemberi, meglepően magas szolgáltatói árindex mögött az elemző szerint feltételezhetően nem az alapfolyamatokból eredő drágulási tendencia vagy valami ilyesminek a kezdete áll. Ezzel együtt úgy látja, a jelentős béremelések nehéz terhet rónak a vállalatokra, amelyek a növekvő lakossági jövedelmeket látva megpróbálhatnak árat emelni. Szerinte a januári hónap egyik legnagyobb kérdése, hogy ez számszerűen mit fog jelenteni. „Bízunk abban, hogy nagyon jelentős drágulást nem fogunk látni a piaci szolgáltatásoknál” – mondta.
Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy nem ismertek még a 2026. évi súlyok, ezek enyhén befolyásolhatják az indexet. Bizonytalan, hogy hogyan számolja el a KSH a várhatóan magasabb januári gázszámlát, mert tapasztalataink szerint ebben szoktak időbeli csúszások lenni. Az év eleji átárazást viszonylag mérsékeltre várjuk, kisebb lehet, mint 2025 elején – tette hozzá.
Az év eleji átárazások az egész éves inflációt befolyásolják
Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Centrumának vezető elemzője azt emelte ki, hogy a januári rezsistop hatása a KSH által alkalmazott módszertan miatt csak a márciusi adatban jelenhet meg. A két terület, amely meghatározza az infláció lassulásának mértékét, az élelmiszerárak és a szolgáltatások. Az élelmiszerek esetében jellemzőek az év eleji nagyobb mértékű áremelések, amelyek hatását idén visszafogja egyrészt az árrésstop, a forint árfolyamának mérséklődése és az üzemanyagárak kedvező alakulása. A szolgáltatásoknál a decemberi adat okoz bizonytalanságot: a tavalyi év utolsó hónapjában kiemelkedően magas volt a havi átárazás.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a januári adat kiemelten is fontos, a vállalatok döntő hányada csak az év elején áraz át, így az első havi árfolyamatok alapjaiban befolyásolhatják a teljes éves inflációs folyamatokat.
Februárban, szintén a bázishatások miatt, még tovább lassulhat az infláció, sőt, a januári adat függvényében van rá esély, hogy 2018 februárja óta először lefelé lépjen ki a jegybanki toleranciasávból. Márciustól a januári rezsistop ellenére kismértékű gyorsulás jöhet az árrésstopok okozta bázishatás miatt, amely intézkedés hosszabb távú jövője továbbra is kérdéses. „Alappályánkon azzal számolunk, hogy május végén vezetik ki részlegesen, ami okozhat ugyan kisebb gyorsulást az inflációban, de ezzel együtt is az idei év egészében a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat a pénzromlás üteme, és 2027 elejére érheti el a 3 százalékos jegybanki célt” – véli Molnár Dániel, aki 2026 egészében 3, 2027-ben pedig 3,1 százalékos inflációt valószínűsít.
Akár már februárban kamatot vághat a jegybank
Az elemzők között azonban nincs egyetértés, hogy a januári kedvező inflációs adat láttán belevág-e már ebben a hónapban a kamatvágásba az MNB. Regős Gábor szerint várhatóan óvatos marad, és továbbra is kivár a lazítással, mivel a kommunikációjának megfelelően valószínűleg megvárja az év eleji átárazásokat. Sőt, úgy látja, a jegybanknak érdemes volna előre is tekintenie, ugyanis már több kockázati tényező is megjelenik, amelyek befolyásolják az infláció további sorsát, ezért szerinte a márciusi inflációs jelentésig nem kezd bele a kamatvágásokba.
Az ING Bank vezető elemzője ezzel szemben úgy véli, egy 2,0–2,5 százalék közötti inflációs rátára azt mondhatná a monetáris tanács, hogy az nagyjából megfelelt a várakozásoknak, nincs különösebb meglepetés.
A várakozásoknak megfelelő adat pedig megnyithatja az utat a februári kamatcsökkentés előtt.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában egy alacsony headline inflációs ráta még nem lenne elegendő a kamatvágáshoz. Ha ugyanis extrém módon széttartanak a ráták, tehát a nem maginflációs kosár erősen lefelé húzza az inflációt, miközben a szolgáltatásokban megint valami hasonlóan magas átárazást látunk, mint 2023-ban és 2025-ben (2 százalék feletti hó per hó áremelkedés), akkor továbbra is kivárhat az első kamatvágással a jegybank.
Ezzel szemben, ha viszonylag kiegyensúlyozott szerkezetű árváltozást látunk a fogyasztói kosárban, ahol nagyjából az átlagos átárazások látszódnak, amelyeket az egyedi hatások most lefelé húznak, akkor szinte borítékolható a kamatvágás.
A piac teljesen be is árazta a februári és a márciusi kamatvágásokat is, vagyis tényleg az elmúlt évtizedek nagy meglepetéseire hajazó adatra lenne szükség, hogy a piac is és ezáltal a jegybank is eltántorodjon a kamatcsökkentés gondolatától
– vélekedett Virovácz Péter.
