Kisebb bevétel, nagyobb követelmények

Nehéz év vár a hitelközvetítőkre, folyamatosan jelennek meg a tevékenységükre vonatkozó, szigorító jellegű új jogszabályok. A legfájóbb a jutalékplafon bevezetése, az erről szóló törvénymódosítás karácsony előtt két nappal jelent meg. A hitelügynökök március 21-től legfeljebb 2 százalékos jutalékot kaphatnak egy jelzáloghitel után, ennek egy részét ráadásul csak utólag, az úgynevezett csepegtetés miatt. Eddig 3-3,5 százalék körül alakult a közvetítői jutalék, az új intézkedés sokaknak harmadolja majd a bevételét. A Duna House tőzsdére lépését is ez akasztotta meg, de a versenytársai is aggódnak. „Túlélési stratégiákat próbálunk kidolgozni” – mondja egy hitelközvetítő.

Szakmai berkekben attól tartanak, ha pusztán a hitelekből nem élnek meg a közvetítők, más termékekre állnak majd át, és megnőhet az esetenként indokolatlan keresztértékesítések volumene, például a hitel mellé bankszámlát vagy biztosítást is megpróbálnak eladni. Minél nagyobb egy cég, annál fájdalmasabban érintheti a jutalékplafon, a hitelintézetek ugyanis korábban jellemzően a közvetített volument is figyelembe véve állapították meg az ügynökök díjazását. Egy a két ünnep között megjelent kormányrendelet alapján márciustól erre sem lesz lehetőségük, a közvetítő javadalmazása ugyanis nem függhet a jelzáloghitel-szerződések tervezett számától és a szerződött összegtől sem. A kis cégeknek viszont, amelyek eleve alacsonyabb jutalékért dolgoztak korábban is, kedvezhet ez a rendelkezés – mondja Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke.

A felelősség azonban nagyobb lesz. Az új kormányrendelet ésszerű feltételezések alapján kötött szerződéseket vár el az ügynököktől, figyelembe kell venni az ügyfelek körülményeit, köztük a pénzügyi helyzetüket is. Ez nem lesz könnyű: 20-25 éves hiteleknél nehéz előre felmérni a kockázatokat, egy baleset, betegség, válás vagy a munkahely elveszítése ellehetetlenítheti a hitel törlesztését. Kérdés, ilyenkor számon kérhetik-e majd a hitelközvetítőn, hogy ésszerű ajánlatot adott – veti fel Kézdi.

A közvetítők végzettségére vonatkozó szabályok is szigorodnak. A legtöbb bank és brókercég eddig sem szerződött olyan ügynökökkel, akiknek nem volt szakmai végzettségük, a képzések is rendszeresek voltak, de ez nem vonatkozott az alvállalkozóként dolgozó hitelközvetítőkre. A jövőben azonban csak az közvetíthet jelzáloghiteleket, akinek szakirányú felsőfokú végzettsége van: ez lehet gazdasági vagy jogi egyetem, illetve főiskola, de a könyvvizsgálói, sőt akár a gazdasági agrármérnöki papírt is elfogadják.

Érettségivel is lehet valakiből hitelközvetítő, ha mellette letesz egy szakvizsgát, ami lehet a Magyar Bankszövetség vagy a Magyar Nemzeti Bank meghatározott vizsgája is. A már dolgozó hitelközvetítők 2017 márciusáig kaptak haladékot a papírok megszerzésére, sőt ha már legalább másfél éve vannak a szakmában, akkor 2019 tavaszáig.