Elfelejtett önkormányzati kötvények
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Változatos törlesztési ütemezés, erős biztosítéki struktúra – ezzel próbál a K&H Bank honlapján kedvet csinálni önkormányzatoknak, valamint az azok tulajdonában lévő cégeknek, továbbá kistérségi, illetve területfejlesztési társulásoknak, hogy a gazdálkodásuk finanszírozásához szükséges külső forrást kötvények kibocsátásából teremtsék elő. Úgy ítéli meg ugyanis, a forrásbevonási lehetőség javíthatja a gazdálkodást, a hitel alternatívája, ami „a nemzeti és kormányzati elvárásoknak megfelelően, forintalapon kerül kibocsátásra, kiküszöbölve az árfolyamkockázatot”.
Ez utóbbi hangsúlyozása azért szükséges, mert alig két éve annak, hogy a kormány az önkormányzatoktól – járulékokkal és kamatokkal együtt – közel 1400 milliárd forint adósságot vállalt át, ebből a kötvények 2011. novemberi csúcsukon 686 milliárd forintra rúgtak. Azóta a helyhatóságok csak a kormány engedélyével vehetnek fel hitelt, illetve bocsáthatnak ki kötvényt.
Ezzel magyarázható, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015 végén mindössze 7 milliárd forintnyi önkormányzati kötvényt tartott nyilván, ezek lapunk értesülései szerint négy-öt kibocsátóhoz kapcsolódhatnak. Ám ezeket sem a helyhatóságok dobták piacra, azok csak kezességet vállaltak a tulajdonukban lévő cégeket terhelő törlesztésekre. Sárvár például évente 232 millió forintot irányzott elő, ha a város gyógyfürdőjét üzemeltető kft. nem lenne képes fizetni a 2028 januárjában lejáró 14,7 millió svájci frankos, mai árfolyamon közel 4,1 milliárd forint értékű kötvényét. Alsónémedinek pedig a beruházó és vagyonhasznosító kft.-je által piacra dobott 800 millió forintos kötvényért kell helytállnia, ami évente 108 millió forintos törlesztési terhet jelent. „Amíg az önkormányzatok, illetve azok cégeinek a beruházásai igényelnek idegen forrásokat, ügyfélelkötelezett hitelintézetként lehetőséget kell adnunk arra, hogy a maguk által összeállított feltételek és a saját szakértőik elvárásai alapján szerződjenek a választott bankjukkal” – közölte a Világgazdasággal a K&H.
E banknak jelenleg is vannak az önkormányzati piacon vásárolt kötvényei, igaz, jóval kisebb arányban, mint a konszolidáció előtt. De bízik abban, hogy az EU-s és a kizárólag hazai forrású beruházások esetében is jelentős élénkülés lesz.
Más bankok sem zárkóznak el önkormányzati kötvények kibocsátásának megszervezésétől. Ám a CIB Banknál az önkormányzatok hiteligénye igen csekély, s a megkeresésekre egyéb finanszírozási formát javasol, míg az Ersténél a hagyományos banki hiteltermékek mind a közép-, mind a hosszú távú finanszírozási igényeket fedni tudják.
„Az önkormányzatok számára a hitel kezelhetőbb megoldás, hiszen a hitelszerződést könnyebb módosítani, de a vonatkozó kormányzati engedélyek kötelező határidői is inkább a hitelfelvétel választása mellett szólnak” – érvelt a Takarékbank. Az UniCreditnél ennél erősebben fogalmaztak: a gazdasági és jogszabályi környezet változása – mondták – lényegében okafogyottá tette e pénzügyi instrumentum alkalmazását.
