Nem mond le a BÉT a WizzAirről

Újabb kísérletet tesz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) menedzsmentje arra, hogy „hazacsábítsa” a magyar tulajdonban lévő fapados légitársaságot – erősítették meg a Világgazdaság piaci körökből származó értesülését bennfentesek. A BÉT új vezetése a tavasszal már megpróbálta meggyőzni az egyik alapító, Váradi József vezérigazgató nevével fémjelzett céget, hogy a 2015 februárja óta Londonban forgó részvényekkel Budapesten is lehessen kereskedni, ám akkor nem járt sikerrel. Most a BÉT megbízta a KPMG tanácsadó részlegét, gyűjtsön érveket ahhoz, hogy egy őszi tárgyaláson rábírják Váradiékat álláspontjuk megváltoztatására.

„Ez a kérdés továbbra sincs napirenden” – hűtötte le a kedélyeket lapunk megkeresésére a fapados légitársaság. Azért sem lesz könnyű dolga a tanácsadónak, mert a BÉT korábbi és mostani vezetése gyakorlatilag az összes logikus érvet bevetette már. Ezek szerint a magyar és a regionális piacon is sokkal nagyobb presztízzsel szerepelhetne a WizzAir, mint a londoni tőzsdén. Az ottani hatalmas piacon ugyanis méreténél fogva nem tud akkora figyelmet magára irányítani, mint a BÉT-en, ahol egy ilyen méretű cég tekintélyes súllyal bírna a BUX indexben, emellett bekerülne olyan regionális fejlődő piaci mutatókba is, mint például az MSCI index. Ráadásul egy kisebb piacon az indexkövető alapok is nagyobb figyelmet fordítanának a papírra, és a másodlagos piaci forgalom – elsősorban a lakossági befektetőknek köszönhetően – stabilabb lenne. Ezt mutatja az is, hogy hiába lehet kereskedni a hazai blue chipekkel külföldön is, forgalmuk csaknem teljes egészében Budapestre korlátozódik.

Az ellenérv szerint a Wizzair az összeurópai piacon (sőt már részben azon is túl) működik, így csak nagyon nagy jóindulattal nevezhető magyarnak. Amire az a szokásos hazai riposzt, hogy a céget a világ magyar vagy kelet-közép-európai vállalatként ismeri, és nem nyugat-európaiként, egyik fő, ha nem a legnagyobb bázisa Budapest, a működésének fő területe Kelet-Európa, a vezérigazgató és alapító magyar, miközben a retail, private banking ügyfelek számára e régióban a legismertebb.

„A mi részünkről mindig az merült fel, hogy a londoni tőzsdére vezetjük be a részvényeket. Tőkeoldalon euró­pai szinten definiáljuk magunkat, London az, ahol a megfelelő tudástőke felépült a szektorral kapcsolatban, ott vannak a tőzsdén az olyan légitársaságok, amelyeket benchmarknak tekinthetünk, és van elegendő likviditás egy ekkora mértékű részvénykibocsátáshoz” – magyarázta Váradi 2015 februárjában, miért a brit börzén jelentek meg először.

Keresztjegyzéssel a BÉT-re

A BÉT célja, hogy a WizzAir-részvények úgynevezett keresztjegyzéssel (angolul: cross-listinggel) forogjanak Budapesten. Ennek lényege, hogy a társaság nem bocsát ki új részvényeket, hanem a meglévő, már más tőzsdéken – a WizzAir esetében Londonban – forgalmazott papírokból tesznek elérhetővé egy bizonyos mennyiséget Budapesten. Ilyen formában vannak jelen például a Mol-részvények a BÉT mellett a varsói és a luxemburgi börzén. Egyes szakértők ugyanakkor úgy vélik, a más tőzsdéken forgó részvények keresztjegyzése kétségtelenül hozhat forgalmat a BÉT-re is, de regionális szinten ez senkinek sem javíthatja a pozícióját. A befektetőknek több termék, több részvénykibocsátó kell, nem pedig több hozzáférési pont. Nem véletlen, hogy a BÉT év elején megújult vezetése is ez utóbbin munkálkodik a 2020-ig meghirdetett stratégiája keretében.