Bírsághajrával búcsúzik Obama

Felgyorsította az Obama-kabinet a 2008-as válság kialakulásában felelős bankok megbírságolását. Kedden a Deutsche Bankkal véglegesítették a mérgezett, kétes fedezetű jelzálogpapírok (CDO) forgalmazásáért kirótt 7,2 milliárd dolláros büntetést, szerdán pedig a Credit Suisse-szel (CS) jutottak egyezségre, melynek értelmében a svájciak 5,28 milliárd dollárt fizetnek. Ebből 2,8 milliárdot fordítanak közvetlenül a becsapott ügyfelek kártalanítására – írja a Reuters. Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint a CS elismerte, hogy tudatában volt az összecsomagolt értékpapírok túlzott kockázatainak, s azzal, hogy ezeket nem is lenne szabad teríteniük a befektetők körében. A pénzügyileg összeomló, majd a Bank of Americába beolvadó Countrywide Financial tízezer jelzálogkölcsönét vette át a CS, ám ezeknek a 85 százaléka eleve döglött, forgalomképtelen termék volt. A Credit Suisse értékpapírosította a kölcsönök mintegy felét, és feljavította 1,5 milliárd dollár piaci értékű egyéb követeléssel.

Dolgozói belső levelezésükben azonban még így is „silány cuccként, komplett bukóként” aposztrofálták a papírokat, ennek ellenére lelkesen árulták őket. A bank most elnézést ugyan nem kért, de elégedetten nyilatkozott arról, hogy a békés megállapodással végre maga mögött hagyhatja a múlt örökségét. Derűlátása nem ragadt át a részvényeseire, a CS árfolyama a szektor átlagát meghaladó, 2,5 százalékos veszteséggel zárt.

A leköszönő Obama-kabinet emellett pontot tett a hitelminősítők elszámoltatására is. A hétvégén a mérgezett papírokat ismert kockázatosságuk ellenére vételre javasoló Moody’s adta be a derekát, és fizet 864 millió dollárt, amelyből 437 millió folyik be bírságként az igazságügyi tárcához, a többi a hitelminősítő elleni vizsgálathoz csatlakozó 21 szövetségi állam között oszlik meg. A Standard & Poor’sszal korábban megállapodtak egy 1,3 milliárd dolláros tételben.

A bankrendszer elszámoltatása Barack Obama kezdeményezésére 2012-ben indult meg azzal a céllal, hogy a Wall Street is vállaljon anyagi és erkölcsi felelősséget az 1929–32 utáni időszak legnagyobb pénzügyi világválságának kialakulásáért. Csak a nagyobb amerikai bankoktól eddig 46 milliárd dollárt szedtek be, de – mint a példa is mutatja – a helyben működő külföldi pénzintézetek sem ússzák meg szárazon. Washingtoni értesülések szerint Obamáék minél több ügyet szerettek volna lezárni, nem hagyva lehetőséget a bankszektorral szoros barátságot ápoló Donald Trumpnak a bírságok enyhítésére. Trumpban már csak páran bízhatnak: a Barclays, a Royal Bank of Scotland, a Wells Fargo, a UBS és az HSBC ügye még függőben van, a többiekkel már rendezték a számlát.