Tovább apadt tavaly a folyószámlahitelek állománya a háztartásoknál: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint november végén 388,5 milliárd forintot ért el a mennyiségük, ami 4,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel folytatódott a 2013 ősze óta tartó lassú, de szinte folyamatos leépülő trend. A folyószámlahitelek mennyisége 2013 szeptemberében érte el a csúcspontját, akkor több mint 460 milliárdos állományt regisztrált az MNB: azóta a hitelek bő 15 százaléka tűnt el a piacról.
A hitelek állományának csökkenésével párhuzamosan a rendelkezésre álló keretek kihasználtsága is mérséklődik: tavaly az első tizenegy hónapban valamivel több, mint 3570 milliárd forintot ért el, ami hozzávetőlegesen öt százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés ugyanakkor láthatóan a hitelkártyák visszafogottabb használatával volt összefüggésben, hiszen azoknál több mint 9 százalékkal kevesebb volt az újonnan igénybe vett pénz mennyisége. (A teljes folyószámlahitel-állományon belül a hitelkártyákhoz kapcsolódó keretek adják a kisebb szeletet, arányuk 37,5 százalék környékén járt novemberben.)
A folyószámlahitelek lassú visszaszorulásának több oka is lehet. Az egyik az, hogy az elmúlt években csökkent a Magyarországon forgalomban lévő hitelkártyák száma. A jegybank adatai szerint tavaly, a harmadik negyedév végén 1,37 millió plasztikhoz kapcsolódott hitelkeret, ami 28 ezer darabos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A másik fontos ok lehet, hogy a folyószámlákon tartott szabad pénzek mennyisége nagyon jelentősen megnőtt a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt, amiből az következik, hogy a háztartások ritkábban kényszerülnek arra, hogy mínuszba fordítsák egyenlegüket.
A harmadik – és egyáltalán nem elhanyagolható – ok pedig az, hogy a folyószámlahitelek a legdrágább konstrukciók közé tartoznak a lakossági piacon: a jegybank adatai szerint a folyószámlákhoz kapcsolt kereteknél átlagosan évi 21,5 százalékos kamatot számoltak el a pénzügyi szolgáltatók, míg a hitelkártyáknál picivel 31 százalék fölött járt az átlagos, szerződésben szereplő érték. (Más kérdés, hogy utóbbiaknál a kamatnak csak akkor van jelentősége, ha az ügyfél kicsúszik a kamatmentes időszakból, és nem tudja maradéktalanul visszafizetni a teljes felhasznált keretet.)
A folyamatos állománycsökkenés ellenére a folyószámlahitelek súlya nagyjából változatlan a lakossági piacon, hiszen a teljes torta is bő 4 százalékkal zsugorodott a novemberig tartó egy év alatt. Az egyes hiteltípusoknál ugyanakkor nagyon jelentősek az eltérések: miközben például a személyi kölcsönök és az áruvásárlási hitelek állománya két számjegyű bővülést mutatott, addig a gépjármű- és a szabad felhasználású jelzáloghiteleké nagyjából 17 százalékkal esett vissza.
