Az elmúlt évben új őrület indult el világszerte. Fiatalok ezrei vadásztak pokémonokra mobiltelefonjukkal a kezükben. Az ingyenes letölthető játék műfaja az úgynevezett kiterjesztett valóság (angolul Augmented Reality, AR), mely a telefon GPS-adatait és kameráját használva a játék tartalmát valós környezetbe helyezi. A koncepció egyszerű: a telefon helymeghatározó rendszerének és kamerájának segítségével a „valóságban” is elkaphatók a kis szörnyecskék.
Az úgynevezett AR-alapú szoftverek, mint amilyen a Pokémon GO, eddig is elérhetők voltak a piacon, de egyik sem terjedt el világszerte. A játék sikere ugyanakkor új lendületet adhat a szórakoztató- és játékiparnak, a tartalomszolgáltatóknak, a hardvergyártóknak, az alkalmazásfejlesztőknek, sőt még az okosszemüveg-gyártóknak is, habár elemzők szerint az AR-technológia széles körű elterjedéséhez olyan szerverekre van szükség, amelyek képesek kiszolgálni a megnövekedett adatforgalmat. Jelenleg az Ericssonon kívül a Telekom dolgozik még hosszú távon is működőképes technológián, ezáltal a hálózatok 5G-re való átállását biztosító fejlesztésekben ők az elsők a piacon.
A hírek szerint több informatikai vállalat is elkezdte a kiterjesztettvalóság-technológiára alkalmas hardverek és szoftverek kifejlesztését, mint például az Alphabet, a Sony, a Microsoft (HoloLens), a Dassault Systems, a Facebook (Oculus Rift), a Google (Magic Leap), a Samsung (AG kontaktlencse), az alkatrészgyártók közül pedig az AMD és az Nvidia, de nagy technológiai áttörést egyik sem ért el. Az IDC piacelemző cég 2016-ban 5,2 milliárd dolláros forgalommal számolt az AR-piacon. Becsléseik szerint 2020-ra a hardvereket, a szoftvereket, valamint a szolgáltatásokat is beleszámítva a forgalom elérheti a 162 milliárd dollárt. Piaci előrejelzések alapján felsejlik a jövő, ahol óriáscégek vívnak ádáz harcot a nagyobb piacrészesedésért, de hogy végül ki lesz a befutó, egyelőre nem tudni.
