Aprózza magát a Mol

A Mol április 13-i közgyűlésének napirendi pontjai közt szerepel az „A” sorozatú törzsrészvények névértékének módosítása. A közgyűlés előtt 21 nappal köteles a cég közzétenni a határozati javaslatot, így a hét közepén derülhetnek ki a részletek.

Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint a piac a Richter 2013-as hasonló lépése után tizedelésre számít. Úgy véli, egy ilyen döntés vonzóbbá tenné a papírt a kisbefektetők számára. A döntésnek marketingértéke is van, jobban odafigyelnek a papírra – tette hozzá érdeklődésünkre. A döntés után viszonylag gyorsan, néhány nap alatt végbemehet a felaprózódás.

Virág Ferenc, a Random Capital elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy az intézményi befektetők egy 4-5 ezer forintos értéket, azaz negyedelést-ötödölést tartanának elfogadhatóbbnak, a papír „komolyságának” megőrzése végett. A felaprózás utáni árfolyam persze csak pszichológiai kérdés, de a kisbefektetők a tizedelés utáni kétezer forint körüli árfolyamon szívesebben vásárolnának. A nagy befektetési alapok egy optikailag alacsonyabb szám esetén is reálisabban ítélik meg a cég értékét – fűzte hozzá a Random Capital vezetője.

Virág Ferenc szerint az aprózás azt a célt is szolgálja, hogy hosszú távon így több kis tulajdonosa lesz a cégnek. Egy ellenséges felvásárlással szemben is ellenállóbb lehet egy több tulajdonossal rendelkező cég. A viszonylag drága részvény távol tarthatja a kisbefektetőket, míg a felaprózódás után az érdeklődés élénkülése még növelheti is az árfolyamot. A Richter 2013 júliusában tizedelte a részvényeit, s az átállás utáni két hétben megugrott az árfolyama, és voltak látványosan nagy forgalmú kereskedési napjai is.

Csokipapír közel húszmillióért

Egy részvény magas árfolyama arra jó, hogy kiszűrje a kisbefektetőket – állítja Warren Buffett, ezzel indokolva, hogy cége, a Berkshire Hathaway nem aprózza fel a 259 ezer dolláros árfolyamú, „A” sorozatú részvényeit. A Google-tulajdonos Alphabet papírjai is magasan, 870 dollár felett járnak, 850 körül mozognak az Amazon és 260 körül a Tesla papírja. Európában a patinás svájci csokoládégyár, a Lindt részvénye kerül kiugróan sokba, darabjáért 67 ezer svájci frankot (kb. 19 millió forint) kérnek mostanában.