A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

Magánnyugdíj: megérte maradni

A magánnyugdíjpénztárak több portfóliója is veri a tőzsdét és az állampapírpiacot a hat évvel ezelőtti államosítás óta. A tagság ugyanolyan feltétellel léphet most is vissza az állami rendszerbe, csak sokkal több reálhozamot kaphat kézhez.

Megérte bent maradni hat évvel ezelőtt a magánnyugdíjpénztárakban, a kasszák legnagyobb portfóliói ugyanis az állampapíroknál és a hazai tőzsdénél is jobban teljesítettek. A nagy vagyonátadás 2011 májusának végén, illetve júniusban történt meg, az állam csaknem 3 ezer milliárd forintnyi befektetéshez jutott akkor hozzá. Ez, ha a pénztárak azóta eltelt teljesítményét nézzük, még tagdíjbefizetések nélkül is legalább a másfélszeresére hízott volna.

A négy megmaradt pénztár tagjai közül azok jártak a legjobban, akiknek növekedési portfólióban van a megtakarításuk. Ők vannak egyébként a legtöbben, négy közül nagyjából három pénztártag ebben a legkockázatosabb alapban tartja a pénzét, és ezek hozama 53–62 százalék között alakult az utóbbi években. 2011 májusa óta a Max Composite állampapírindex 51,6 százalékot emelkedett, a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX pedig 45,39 százalékot. A kasszák nyilván azért érhettek el ennél magasabb hozamot, mert nemcsak magyar, hanem külföldi részvénybefektetéseket is tartanak.

A kiegyensúlyozott alapok hozama az államosítás óta 50–56 százalék között van, tehát ezek is elérték legalább az állampapírok hozamát vagy még többet is. A klasszikus alapok, amelyek nagyrészt állampapírokat és más alacsony kockázatú eszközöket tartanak, 22–33 százalékot szedtek magukra. A rövid állampapírok hozamát mérő RMAX indexet ez felülmúlja, a hosszabb állampapírok hozamával viszont nem versenyezhet.

A megmaradt pénztáraknak együttvéve körülbelül 58 ezer lelkes tagjuk van, ezek többsége fizeti a tagdíjakat és az intézmények működéséhez szükséges adományokat is. A befizetés busásan megtérülhet, hiszen egy, az állami rendszerbe most visszalépő pénztártag az időközben felhalmozott hozam döntő részét reálhozamként felveheti. Egy átlagos ügyfél számláján tavaly év végén már több mint 4 millió forint volt, ebből körülbelül 1,5 millió forintot tehet ki a 2012 eleje óta felhalmozott hozam, aminek a 75-80 százalékát nagyjából ki is lehetne venni reálhozamként. Azok a pénztártagok, akik hat évvel ezelőtt léptek vissza, átlagosan körülbelül 70 ezer forintot kaptak kézhez, a mostaniaknál az átlagos összeg milliós nagyságrendű lehet. A visszalépők pedig ugyanolyan állami nyugdíjat kapnak, mint azok, akik hat évvel ezelőtt adták át az államnak a megtakarításukat.

A megmaradt maroknyi tagság azonban kitartó, a tb-rendszerbe visszalépők száma csekély, főleg azok dönthetnek így, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és pénztártagként csökkentett állami nyugdíjra számíthatnak. Utóbbi kiegészíthető lenne persze a pénztártól kapott járadékból, egyelőre azonban ilyet egyik intézmény sem fizet. A Horizont ugyan megképezte az ehhez szükséges tartalékot, és a jegybankhoz be is nyújtotta az engedélykérelmét járadék folyósítására, de a pénztár honlapja szerint az engedély még nem érkezett meg, és a jegybanki határozatok között sincs ennek nyoma.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek