Ahogy a mondás tartja, csak azért, mert megesszük a hamburgert, nem biztos, hogy szeretnénk találkozni a tehénnel. Ennek szellemében egy holland és egy amerikai startup olyan biotechnológiai kutatásba kezdett, amelynek során a hamburgerhez felhasznált húst laboratóriumi körülmények között állította elő.
Egy 10 dekás, marhából készült hamburgerhús „előállításához” 2 ezer liter ivóvizet használnak el, és 10 négyzetméternyi mezőgazdasági területet művelnek meg. A marha táplálékának több mint 70 százalékát a létfenntartására hasznosítja, csak a maradékot építi be a szervezete, vagy alakítja tejjé. Mindezekből jól látszik, hogy ez a folyamat nem hatékony. Habár a húsipar jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben az állatok nemesítésén, genetikai szelekcióján, a takarmányozás és a tartási körülmények optimalizálásán át a nagyüzemi vágóhidakig és a hűtött szállításig, további fejlesztésekre lehet számítani a genetika, a takarmányozás, az intelligens csomagolástechnika területén.
A biotechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően az állattartás költségeinek jelentős része megspórolható, ugyanis az állati izomból vett őssejtekből akár 10 tonna hús is előállítható. Így 1,5 milliárd állat helyett elegendő lenne 30 ezret tartani a világ húsellátásához, anélkül hogy levágnánk őket. Az új eljárással egy kilogramm darált hús a laboratóriumi több tízmillió forintos előállítási költségével szemben ma már körülbelül 18 ezer forintba kerül. Piacképes, néhány ezer forintos fogyasztói ár csak hosszabb távon várható.
Az viszont kérdéses, hogy a fejlett országokban a szabályozói környezet és a fogyasztók hogyan fogadják az új fejlesztést, míg a fejlődő országokban jelentős igény mutatkozhat az olcsóbb, hatékony húsra. A biotechnológiai hús fejlesztésében a startupok járnak az élen. Várakozásunk szerint a hagyományos húsipar képviselői akvizíciók révén jelenhetnek meg a szegmensben, de addig is az ázsiai piacon jelen lévő vállalatok – mint például a Tyson Foods – jó befektetési lehetőséget jelenthetnek.
