Ennyire biztonságos a bankkártyás fizetés

A pénzügyi infrastruktúrákban tavaly 1455 ezer milliárd forint fordult meg, ez a magyar GDP 41-szerese, ezzel hazánk az európai középmezőnyben foglal helyet – mondta el Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője az MNB fizetési rendszer jelentésének bemutatásakor.

Az átutalások GDP-hez viszonyított aránya egy év alatt 14,7 százalékról 16,2 százalékra emelkedett, ami ugyan még elmarad az EU (2015-ös) 17,6 százalékától, de a lemaradás összességében már nem jelentős. Hiába nőtt nagyot – 17,4 százalékról 20,7 százalékra – az éves fogyasztáson belül az elektronikus fizetés részaránya egy év alatt, még mindig jelentős az elmaradás az EU 32 százalékos szintjéhez képest. Ugyancsak dicséretes, hogy a postai szolgáltatások megújulása révén jelentősen, több, mint 10 százalékkal nőtt a közüzemi és egyéb számlák elektronikus fizetésének aránya, ám a 38,9 százalékos mérték messze elmarad az EU 70 százalékos szintjétől.

Ennek ellenére összességében elmondható, hogy az elektronikus fizetések előretörnek. A bankszámlák száma hosszú idő után újra növekedésnek indult – korábban a válság, illetve például a tranzakciós illeték bevezetése miatt ésszerű lépésként szüntettek meg z ügyfelek számlákat. Az MNB adatai szerint az elmúlt évben 2 százalékkal, 10,4 millióra nőtt a bankszámlák száma, de a bankkártyáknál is 1,5 százalékos növekedést mért az MNB. A bankkártyás vásárlások száma meghaladta az 532 millió tranzakciót, összesen 3980 milliárd forintnyi árut- és szolgáltatást fizettek tavaly bankkártyával az ügyfelek. Ugyancsak kedvező hír, hogy az átutalások száma 3 százalékkal 310 millióra nőtt, míg az azonnali beszedések (korábbi néven csoportos beszedések) száma szintén 3 százalékkal, 70 millióra növekedett.

Évente átlagosan 54 alkalommal fizetünk plasztikkal a kártyáinkkal, ami növekvő tendenciát jelent. Ugyanakkor a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt messze nem használják ki az érintettek: az arra jogosult kártyákkal csak 14,5 alkalommal vettek fel pénzt a polgárok.

Európa élvonalában vagyunk az érintőkártyás fizetések terén: tavaly év végén 63 százalékra jutott az érintőkártyák száma a teljes bankkártya számon belül, míg az elfogadó berendezések 76 százaléka tudja kezelni az érintőkártyákat. Tavaly minden bankkártyás vásárlás 56 százaléka (2015 34 százalék) már érintőkártyákkal történik és értékben is már 40 százalék az így fizetett összeg, ami kétszerese a 2015-ös mértéknek. Az érintőkártyás visszaéléseket külön monitorozza az MNB, de egyelőre nem talált ilyen visszaélést – jelentette ki az időszakonként felröppenő hírekre Bartha Lajos.

A kártyás visszaélések számában továbbra is a legkevésbé kockázatos piacnak számít a magyar, tavaly az első félévben a tranzakciók kevesebb, mint 0,006, az érték 0,01 százalékát tette ki a visszaélésekben érintett összeg. Az elfogadói hálózatban az elmúlt év első kilenc hónapjában mindössze 132 millió forint kár keletkezett. Az MNB igazgatója hangsúlyozta: a jogszabályi változásoknak köszönhetően a visszaélésekből keletkező károk 90 százalékát a kibocsátó-, vagy az elfogadó bankok, illetve a kereskedők viselték – csak 10 százaléknyi kárt kellett az ügyfeleknek visszafizetni, ha bebizonyosodott, hogy egyértelműen nekik felróható okból került sor a visszaélésre.

Miközben az elektronikus fizetés 12 százalékkal nőtt, az elektronikus fizetés költségei csak 0,2 százalékkal bővültek, azaz összességében a modern pénzügyi szolgáltatások ügyfélköltsége csökkent.

Bartha Lajos szerint a PSD2 szabályozói válasz a fejlődés kihívásaira. A szabályozás ugyanakkor nem védte meg a régi szolgáltatókat: az új szereplőket ugyan részben szabályozza, ám az új típusú szolgáltatók előtt megnyitja az utat, hogy a bankokhoz hasonló pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtsanak.

Elvárás a banki rendszerek sértetlenségének biztosítása, illetve az ügyfélbiztonság erősítése – ennek nyomán a korábbiaknál szigorúbb ügyfélazonosítást vezetnek be, illetve az incidens-kezelésben szabnak új feladatokat a szolgáltatók számára.

Az új szabályozás várhatóan 150 euróról 50 euróra csökkenti az ügyfél maximális fizetési terhét, ez azt jelenti, hogy nálunk 45 ezer forintról 15 ezer forintra csökken az ügyfelek kockázata. A korábbi hetekig tartó kivizsgálás helyett a csalásban érintett összeget a szolgáltatóknak az eseményt követő napon vissza kell térítenie, ez alól csak akkor mentesül a bank, ha az ügyfelet a Magyar Nemzeti Banknál feljelenti.

Az alternatív fizetési technológiák jövőjét alapvetően befolyásolja az, hogy a technológiák nem alkalmazhatóak széles körben – a bitcoin tranzakciók jóváírása órákig tarthat, s az is gond, hogy kibocsátó hiányában nem tisztázott, hogy probléma esetén kihez lehet fordulni. Bartha Lajos szerint további gond, hogy a bitcoin nem vesz figyelmet a gazdaság helyzetéről, azaz korlátos a kibocsátható összeg. A pénzügyi infrastruktúrák tekintetében ugyanakkor a technológia érdekes lehet – maga az MNB is bekapcsolódott egy olyan vizsgálati körbe, ahol a blockchain rendszerek elvének későbbi hasznosítását vizsgálják. A jegybank emellett részt vesz az Európai Központi Bank kiberkockázati munkacsoportjának munkájában – jelenleg felmérik a bankok védelmi szintjét és eljárási rendszereiket, a későbbiekben tesztelésre is sor kerül.