Továbbra is a szállítók a cégek legnagyobb hitelezői: ráadásul Magyarországon a belföldi kereskedelemben a vállalatok 75,2, a külföldi kereskedelemben 57,8 százaléka tapasztalta, hogy a vevői késnek a számlák kiegyenlítésével az Atradius hitelbiztosító felmérése szerint.
A vállalkozás alapja ugyanakkor az üzlet, így a szerződéskötésektől nem tekinthetnek el a cégek. A megoldást abban kell keresni, hogy adott esetben a követelésünk érvényesíthető legyen. Céges tartozások esetén – főleg annak következtében, hogy ma már nem ritkák a 90, sőt akár 180 napos fizetési határidők sem – a szállításkor nem lehetünk biztosak abban, hogy a vevő a teljesítés időpontjában is fizetőképes lesz, illetve egy pénzügyi problémánál azzal szembesülhetünk, hogy a fizetésképtelenné vált vállalkozás természetesen több szállítónak is tartozik. Ilyenkor rendszerint az nyer, aki hamarabb érvényesíteni tudja a jogos követelését. A klasszikus bírósági út, a fizetési meghagyási perek ugyanakkor meglehetősen körülményesek, lassúak, ráadásul az adós időhúzás céljából kifogással élhet. Mire az ügy végére jutunk, jó eséllyel elrendelik a vállalat felszámolását, és akkor követelésünk a többi követeléssel együtt arra várhat majd, hogy a megmaradt vagyonból valamennyi azért jusson nekünk is.
Fotós: Móricz-Sabján Simon
A tapasztalatok azt mutatják, hogy sikeres jogérvényesítésre csak azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek előre gondolkodnak – mondja Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a hitelezők között a közokiratba foglalt kötelezettségvállalásokkal rendelkező hitelezők jóval gyorsabban tudják követeléseiket érvényesíteni, mint a csupán magánokirattal (szerződéssel) rendelkező hitelezők. Míg utóbbiak számára csak a már említett fizetési meghagyásos eljárás vagy a bírósági út áll rendelkezésre, addig a közokiratba foglalt követelések esetén, ha a partner nem fizet, a szállító a pert kikerülve azonnal végrehajtást kezdeményezhet az adós vagyonára. Így jó eséllyel még a felszámolás elrendelése előtt lefoglalható az a amely a követelés összegének kielégítésére elegendő, s ez a lefoglalt vagyonrész a későbbiekben induló felszámolási eljárásban is előnyösebb kielégítési pozíciót eredményez. Természetesen a végrehajtás alá vont üzleti partnernek joga van vitatni az eljárást, ám a végrehajtási perekben e jogának érvényesíthetősége független a lefoglalástól, a lefoglalt vagyon már biztosítékként rendelkezésre áll.
Parti Tamás szerint nem feltétlenül fontos, hogy magát a szerződést foglaljuk közokiratba. Már az is elegendő, ha pusztán a vevő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát közokiratba foglaltatjuk, ahol a vevő például a szállítási érték hozzávetőleges értékéig lényegében elismeri a szállító jogát a lejárt tartozás behajtására, és arra kötelezettségvállalást tesz. Mindez azt jelenti, hogy a közokiratba foglaláskor nem kell mindkét félnek megjelennie, ami tovább gyorsíthatja az eljárást. Ez a mód ugyanis nem terheli a teljes szerződési folyamatot, hanem rugalmasan illeszkedhet hozzá. (Nyugat-Európában példának okáért számos hitelnyújtásnál a bank a közjegyzőn keresztül folyósítja a hitelt, melyhez a hitelezett akkor férhet hozzá, ha a szükséges kötelezettségvállalási nyilatkozatot aláírta.)
Miután a hazai vállalatok egyre nagyobb számban teljesítenek exportmegrendeléseket is, a fenti megoldás még inkább védheti a magyar cégeket. Az Európai Unión belül ugyanis megfelelően szabályozott az úgynevezett európai végrehajtási jogcím alkalmazása, amit a gyakorlat is alátámaszt, s amely révén bármely országban elkészített közokirat végrehajtása biztosítva van az EU bármely tagállamában, ha az megfelel a szabályozásnak. Egyébként pedig az Európai Unión túl, a latin típusú közjegyzőségeket működtető államok többségében felvett közjegyzői okiratok alapján ugyancsak elérhető a közvetlen bírósági végrehajtás. Parti Tamás szerint jelenleg a világ mintegy nyolcvanhét országában van mód közjegyzői okirattal azonnali végrehajtást indítani, vagy a bírósági jogérvényesítésnél jóval gyorsabb egyéb jogérvényesítéssel élni az üzleti partnerrel szemben.
A világ számos államában a fenti kötelezettségvállaló nyilatkozatot ráadásul elektronikus formában is el tudja juttatni a közjegyző a jogosulthoz. (A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hazánkban több mint tíz éve képes arra, hogy elektronikus dokumentumokat kézbesítsen, ám az elektronikus kézbesítésre irányuló igény Magyarországon egyelőre viszonylag szerény.) A tisztességes úton járó vevő számára egy ilyen biztosíték adása nem jár komolyabb kellemetlenséggel, ráadásul a költsége is megfizethető. Parti Tamás tájékoztatása szerint például egy 10 millió forint nagyságrendű, az európai végrehajtási jogcím alkalmazására elegendő egyoldalú, tehát csupán az adós által aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozat már 40-50 ezer forint költségből megvalósítható. Nagyobb tételek esetében ugyan a díj magasabb, ám csökken a számítási szorzó, amelyet egyébként jogszabály határoz meg.
