Szinte teljesen felszámolták az elmúlt években az állampapírokon kívüli kötvénybefektetéseiket a lakossági ügyfelek: július végére összesen 106,5 milliárd forintjuk maradt jelzáloglevelekben, banki és egyéb vállalati kötvényekben, ami amellett, hogy bő 62 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a megelőző években megszokott mennyiségnek is a töredékét jelenti – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.
Az állomány látványos visszaesése nyomán a kötvények súlya is jelentősen zsugorodott a lakosság megtakarítási portfóliójában: a háztartások értékpapír-állományán belül ez év júliusának végén már csak 1,2 százalékos szeletet képviseltek az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal szemben, miközben 2013 derekán még 12 százalék feletti volt a részesedésük. A teljes megtakarítási portfóliót vizsgálva még sokatmondóbb a kép: a 2017. júniusi, 45,9 ezermilliárdos összes háztartási pénzügyi eszközt alapul véve alig több, mint 0,2 százalékos a kötvények részesedése.
Az egyes termékek közül a jelzálogleveleknél a leglátványosabb a visszaesés a jegybank adatai szerint: ezekből július végén már csak 2,7 milliárd forintnyi volt a háztartásoknál, szemben az egy évvel korábbi 11,9 milliárddal. A banki kötvények állománya harmadára zsugorodott 12 hónap alatt: 80,6 milliárd forintot ért el a hetedik hónapban az egy évvel korábbi 244 milliárd után. A vállalati kötvények háztartásoknál lévő mennyisége viszont „csak” 7,6 százalékkal csökkent, ami 23,2 milliárdos állomány.
A háztartásoknál lévő kötvények állományának látványos csökkenéséhez több tényező is hozzájárult az elmúlt években. A legfontosabb, hogy több kategóriánál – így a jelzálogleveleknél és a banki kötvényeknél – jelentősen csökkent vagy el is tűnt a piaci kínálat, vagyis nagyrészt a még le nem járt állományok maradtak csak a portfólióban. A másik tényező, hogy az alacsony kockázatú, de még elfogadható hozamú befektetéseket kereső lakossági ügyfelek figyelme az állampapírok felé fordult az elmúlt időszakban. A vállalati kötvények piacának nem használtak az elmúlt évek brókerbotrányai sem, hiszen azok nyomán a kisbefektetők bizalma jelentősen csökkent az ilyen értékpapírok iránt. A helyzet megváltozására rövid távon kevés az esély, hiszen az állampapír-kínálat nagyrészt ki tudja szolgálni a lakossági ügyfelek irányából érkező keresletet.
