A csúcson szállt be a lakosság a tőzsdébe

Tavaly novemberben is tovább nőtt a háztartások értékpapír-állománya. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hónap végén 9451,9 milliárd forintnyi értékpapír volt a számlákon, ez történelmi csúcsnak számít, és csaknem ezermilliárd forintos növekedés az év eleje óta. A kisbefektetők novemberben állampapírt, befektetési jegyeket és részvényeket is vásároltak. A hónap folyamán döntött csúcsot a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX, ami sok befektetőt motivált.

Az időzítés azonban nem mindenkinek sikerült jól. A háztartások főleg bankpapírokat vásároltak, ezekbe 10 milliárd forintnál is több pénzt tettek. Ezeken a tizenegyedik hónapban 8,6 milliárd forintot buktak, míg az egyéb vállalatok részvényein – amelyekből inkább eladtak – 51 milliárd forintnál is több nyereségük keletkezett. A hónap végén mindenesetre historikus csúcson volt a kisbefektetők részvényállománya: meghaladta az 554 milliárd forintot.

Az állampapírok is népszerű befektetések maradtak a hónapban, 28,2 milliárd forintnyi új megtakarítás áramlott ezekbe az eszközökbe. A rövidebb lejáratú lakossági papírok iránt érezhetően mérséklődik a kereslet, az egy évnél rövidebb futamidejű kincstárjegyeknél a lejáratok és a visszaváltások értéke csaknem 14 milliárd forinttal meghaladta az új értékesítésekét. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint főleg a Féléves Állampapír az, amelynél nem sikerül megújítani a régi állományokat.

Az ÁKK célja azonban már régebb óta az, hogy a hosszabb lejáratok felé terelje a lakosságot, és ebben egyre sikeresebb. Az egyévesnél hosszabb futamidejű kötvények forgalma szépen alakult, a nettó lakossági tőke beáramlása novemberben is meghaladta a 40 milliárd forintot. Az ÁKK adatai szerint a legkedveltebb lakossági kötvény az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), emellett a Kétéves Magyar Állampapírra (2MÁP) van még nagyobb kereslet. A háztartások teljes állampapír-állománya november végén meghaladta a 4900 milliárd forintot, ami újabb történelmi csúcsnak számított.

A tavalyi év jól teljesítő befektetései között ott voltak a részvényalapok és az abszolút hozamú alapok is. A lakosság novemberben a befektetési jegyeket is vásárolta, összesen 15,2 milliárd forintnyi tőke áramlott az alapokba. A hónap végére ezzel 3900 milliárd forint fölé emelkedett a háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya, amire 2015 márciusa óta nem volt példa. A tavalyi év slágerbefektetései az abszolút hozamú és az ingatlanalapok voltak, ezek több százmilliárd forintnyi friss pénzt vonzottak. A lenullázódott, sőt gyakran már negatív kamatú pénzpiaci alapokból egész évben kifelé ment a pénz, az év utolsó előtti hónapjának a végére mindössze 502 milliárd forint maradt bennük, ebből 343,2 milliárd forintnyi volt a háztartások számláin.

A többi értékpapírtípusból egyre kevesebbet tartanak a háztartások. Banki kötvényekben már csupán 66,8 milliárd forintjuk van, ennek nagyobbik része devizás értékpapír. Vállalati kötvényben mindössze 24 milliárd forintot, jelzáloglevélben pedig csak 2,7 milliárdot tartanak a kisbefektetők.