A tavalyi év utolsó negyedévének végére 47 920 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 231 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 3 278 milliárd forintos gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 8 634 milliárd forintra nőtt, míg az éves változás minimális, 16 milliárd forint emelkedés – olvasható a Takarékbank közleményében.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság készpénz gyűjtési mániájával továbbra sem sikerült mit kezdeni. Kiugró ütemben, 208 milliárd forinttal bővült az állomány, ezen felül 255 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya, míg a lekötött betéteké 13 milliárddal csökkent.
Hosszú lejáratú kötvényeket (elsősorban állampapírokat) 133 milliárd forintért, a rövid lejáratúakat 105 milliárdért, tőzsdei részvényt pedig 1 milliárdért vásárolt a lakosság a negyedév alatt. A befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 74 milliárd forint volt, biztosításokba 37 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken soha nem látott mértékben, 116 milliárd forintot kerestek a lakossági befektetők.
A befektetési jegyek hozama meglehetősen gyenge, 3 milliárd forintos volt, a háztartások biztosításainak hozama pedig 29 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási értéke, 211 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 15 milliárd forintot vesztett a lakosság összesen.
A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon újra csökkenésbe váltott 27 milliárd forinttal, ezen belül a fogyasztási és egyéb hitelek állománya 75 milliárddal csökkent, míg az ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 58 milliárddal nőtt.
Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az aktuális 104,4 százalékán állt, amely 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt 20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.
A negyedik negyedévben történt 1 milliárd forintos részvényvásárlás ellenére mindössze 2,9 százalék a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül. Ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10 százalékos vagy akár azt meghaladó mértékektől.
Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvényvásárlását.
Ennek eredményeként a készpénzben és a látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudna a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további érdemi gyarapításában.
