Maradt az alapkamat
Nem változott az alapkamat, és a monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.
A piaci várakozásokkal összhangban zajlott a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülése, hiszen a kamatok változatlanok maradtak. A kamatdöntést követő jegyzőkönyvtől sem várunk semmi újdonságot – kommentálta a monetáris tanács döntését Ürmössy Gergely, az Erstebank vezető elemzője. Hozzátette,
a jegyzőkönyv szövegezése továbbra is laza hangvételű („dovish”) maradhat, amiben a Monetáris Tanács megint hangsúlyozhatja, hogy a tagok többsége még hosszú ideig fenn akarja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet és az ösztönző pénzügyi kondíciókat.
Az elemző úgy látja, hogy az év hátralévő részében sem változnak sem a jegybanki kamatok, sem pedig a bankközi kamatok.
Forrás: MW
Az Erstebank elemzőinek várakozása szerint 2019 második félévében indulhat el legkorábban a magyar bankközi kamatok emelkedése, ami nagyban függ a hazai és nemzetközi inflációs folyamatoktól, valamint az Európai Központi Bank monetáris politikájától is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, hogy
a monetáris kondíciók szigorítása a jövő év elejéig nem valószínű,
akkor is először a nem konvencionális eszközök visszavonása következhet, majd az alapkamat lassú, fokozatos emelése legfeljebb 2020 elejétől. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén szeptemberig folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, míg kamatemelésre 2019-ig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek – jelezte Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte, hogy
a nemzetközi fejlemények és az infláció gyorsulása miatt a mostaninál semlegesebb monetáris feltételek jöhetnek a magyar piacon.
Szerinte azonban a jegybank már az idén lépéseket tehet a kevésbé laza feltételek irányába, de ez nem kamatemelést jelent majd, hanem a nem konvencionális eszközök visszafogását.
Ilyen lépés lehet például az, hogy a 3 hónapos betétbe több pénzt engedhet az MNB. Emellett lehetséges lépés a jelenleg negatív overnight – egynapos – kamat emelése, valamint a devizaswap-állomány csökkentése, amellyel forintlikviditást von ki a jegybank a piacról – elemezte. Németh Dávid arra számít, hogy az utóbbi lépésre már a második negyedévben sor kerülhet.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy az MNB egyelőre kivár, rövid távú, külső folyamatok által vezérelt piaci változásokra nem reagál azonnal. A rövid kamatok az idei évben még a jelenlegi historikusan alacsony szintjükön maradhatnak, 2019-ben elindulhat egy lassú, fokozatos emelkedés, ennek időzítése azonban nagyban függ az EKB monetáris politikájának az alakulásától – vélte a CIB vezető elemzője.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője rámutatott: az MNB céljai szerint a hozamgörbe meredekségének csökkentése elősegíti az éven túl rögzített kamatozású hitelek arányának növekedését, hozzájárulva a pénzügyi stabilitás javulásához.
