Felpörgött az elmúlt héten az európai jogalkotás folyamata. Megszavazták például, hogy a biztosításközvetítői irányelvben (IDD) foglaltakat a tagállamoknak július 1-jéig kell elfogadniuk és jogrendjükbe ültetniük. A rendelkezéseket ugyanakkor csak 2018. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ugyancsak ratifikálták az unióban az Európai Bizottság pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvének (PSD2) erős ügyfél-hitelesítésre vonatkozó szabályozástechnikai standardját. A rendelet szabályait – jelent meg a határozat az EU hivatalos lapjában – 2019. szeptember 14-től kell alkalmazni.
Forrás: AFP
Magyarország mindkét területen megelőzte a korát, és jó előre meghatározta, hogy a szabályozás elemeit életbe lépteti.
Mindez lépéshátrányba hozhatja a magyar piac szereplőit. Az esetenként igen szigorú új szabályozás ugyanis nagy felelősséget ró és jelentős feladatokat ír elő a hazai szereplőknek. Közben a más uniós tagállamban működő pénzügyi vállalkozásoknak (bankoknak, biztosítóknak) lehetőségük van rá, hogy határon átnyúló szolgáltatásaikat úgy kínálják Magyarországon, mintha rájuk még nem vonatkoznának az uniós irányelvek.
Külön nehezíti a helyzetet – és e tekintetben a biztosítási piac kifejezetten rosszul áll –, hogy a parlamenti választások, majd a kormányalakítás miatt jó néhány hétig nem lesz érdemi jogalkotói munka. Így pedig (ha volna is gazdaságpolitikai akarat) az EU-előírások magyarországi átvételét nem lehet majd az uniós szabályozás életbelépésekor harmonizálni egy újabb törvénymódosítással.
