Felpörgött az elmúlt héten az európai jogalkotás folyamata. Megszavazták például, hogy a biztosításközvetítői irányelvben (IDD) foglaltakat a tagállamoknak július 1-jéig kell elfogadniuk és jogrendjükbe ültetniük. A rendelkezéseket ugyanakkor csak 2018. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ugyancsak ratifikálták az unióban az Európai Bizottság pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvének (PSD2) erős ügyfél-hitelesítésre vonatkozó szabályozástechnikai standardját. A rendelet szabályait – jelent meg a határozat az EU hivatalos lapjában – 2019. szeptember 14-től kell alkalmazni.
Magyarország mindkét területen megelőzte a korát, és jó előre meghatározta, hogy a szabályozás elemeit életbe lépteti.
Mindez lépéshátrányba hozhatja a magyar piac szereplőit. Az esetenként igen szigorú új szabályozás ugyanis nagy felelősséget ró és jelentős feladatokat ír elő a hazai szereplőknek. Közben a más uniós tagállamban működő pénzügyi vállalkozásoknak (bankoknak, biztosítóknak) lehetőségük van rá, hogy határon átnyúló szolgáltatásaikat úgy kínálják Magyarországon, mintha rájuk még nem vonatkoznának az uniós irányelvek.
Külön nehezíti a helyzetet – és e tekintetben a biztosítási piac kifejezetten rosszul áll –, hogy a parlamenti választások, majd a kormányalakítás miatt jó néhány hétig nem lesz érdemi jogalkotói munka. Így pedig (ha volna is gazdaságpolitikai akarat) az EU-előírások magyarországi átvételét nem lehet majd az uniós szabályozás életbelépésekor harmonizálni egy újabb törvénymódosítással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.