Potenciál lehet a banki kötvényekben

Régóta követjük a Nordea Bank AB (Nordea) pénzügyi szolgáltató csoport papírjait. A bank a világ 19 országában – elsősorban Skandináviában és a balti államokban – van jelen. A Nordea részvényei több tőzsdén is forognak, ám az elmúlt időszakban nem a bank részvénye volt érdekes, hanem egyik kötvénye, amelynek tulajdonosai jelentős haszonra tehettek szert a negatív piaci hangulat ellenére is.

Tavaly szeptember 6-án a Nordea Sweden igazgatótanácsa indítványozta a Nordea csoport anyacégének Svédországból Finnországba történő áttelepítését, illetve ezzel együtt a bankunióhoz való csatlakozását. Idén február 16-án a Nordea bejelentette a Nordea Bank AB (Nordea Sweden) és a Nordea Holding Abp (Nordea Finland) egyesülését. Az egyesüléssel várhatóan 0,9-1,2 milliárd eurót takarít meg a bank.

Ezzel egyidejűleg a bank bejelentette, hogy névértéken, vagyis 100 százalékos árfolyamon visszahívja egy 500 millió euró értékben 2004-ben kibocsátott alárendelt, örökjáradék-kötvényét. A változó kamatozású, féléves kamatfizetésű kötvény kamata 10 éves euróswap +5 bázispont, 0,891 százalék volt a legutolsó periódusban. A kötvény árfolyama a visszahívás bejelentése előtt 92 százalék körül mozgott, tehát tulajdonosai 8-9 százalékos nyereséget tudtak realizálni.

A Bázel III. szabályozás szerint a kötvény úgynevezett Grandfathered instrumentumnak minősül. Az ilyen típusú eszközök nem számítanak bele a bankok tőkéjébe, a tőkeszabályozás kifejezetten akadályozza az alárendelt kölcsöntőke vagy a Tier 1-es hibridek használatát. A tőkekövetelmény-változás előtt kibocsátott „régi stílusú” értékpapírok a tőkeszámítás tekintetében csak az első visszahívás időpontjáig számíthatnak bele, utána értékük nullára csökken, tehát a tőkehelyzet számításakor nem lehet figyelembe venni ezeket. A visszahívás pozitív hatással volt más bankok (például az ING Group, Raiffeisen Bank International) hasonló feltételekkel kibocsátott kötvényeinek árfolyamára is, amelyeket így érdemes figyelemmel kísérni.