Húzta-halasztotta a nagyhatalom, de Kína sem várhat tovább: nincs más alternatíva, kénytelen hozzányúlni óriási olajtartalékához
A Hormuzi-szoros lezárása miatt Kína is kénytelen hozzányúlni az elmúlt évben felhalmozott, óriási olajkészleteihez, miután a világ legnagyobb olajimportőre korábban már megtiltotta a benzin, dízel és más feldolgozott termékek exportját.
Óriási olajkészleten ül Kína, amit most fel is használ, de csak óvatosan
Azonban hogy ne kelljen a finomítókat leállítani vagy működésüket túlzottan korlátozni, Peking engedélyt adhat számukra, hogy akár napi egymillió hordónyi olajat felhasználjanak a kereskedelmi készletekből a következő négy-hat héten – mondta a Bloombergnek az FGE NexantECA iparági tanácsadó cég.
A stratégiai tartalékok felszabadítása azonban egyelőre nincs terítéken, és a kereskedelmi készletek felhasználása is számos engedélyhez lesz kötve.
Miután az ázsiai szuperhatalom több mint egy éve agresszívan halmozza fel a készleteket, becslések szerint mintegy 1,4 milliárd hordónyi olajat, így bőven van tere a lépésnek, ha a Hormuzi-szoros továbbra is gyakorlatilag zárva marad. Az ország készletei március 5. és 16. között minteg 7 millió hordóval csökkentek ugyan, ám elemzők szerint ez a szállítási időt figyelembe véve még nem az iráni háború hatása, hanem a normális volatilitás lehet.
Kína pontos tartalékaira több becslés is létezik, így a Kayrros geopolitikai elemzőcég szerint 851 millió hordó kereskedelmi készlet mellett az ország további 413 millió hordó stratégiai tartalékkal rendelkezik, míg Erica Downs, a Columbia Egyetem kutatója szerint a kínai tartalékok 1,4 milliárd hordó körül lehetnek.
Hiába a tartalékok, az exportot máris korlátozták
Ezen tartalékok ellenére az ország korlátozta a feldolgozott termékek exportját, és a Sinopec visszafogta a finomítók teljesítményét is. Az FGE szerint márciusban és áprilisban a kínai finomítók teljesítménye napi 400-800 ezer hordóval csökkenhet, míg a Rystad Energy szerint a mostani héttől a teljesítmény csökkenése a napi 1,5 millió hordót is elérheti.
A kínai központú GL Consulting szerint a lépéseket egyelőre inkább az elővigyázatosság indokolja, miközben az állami tulajdonú finomítók most a benzin és gázolaj előállítását részesítik előnyben a vegyipari alapanyagokkal szemben, hogy a belföldi üzemanyag-ellátást biztosítsák. A tanácsadó szerint
a Hormuzi-szoros lezárásának hatásai fokozatosan jelennek majd meg, március végétől.
Először az állami tulajdonú finomítók érezhetik meg a hatást, melyek erőteljesen a közel-keleti olajra támaszkodnak, miközben a független, belső piacra termelő, kisebb, úgynevezett teáskanna finomítók, amelyek szívesen vásárolnak iráni és orosz olajat is, kezdetben növelhetik nyereségüket a magas üzemanyagárak eredményeképp. Azonban a független finomítók is egyre nagyobb versennyel néznek szembe az orosz olajért, melynek diszkontja a Donald Trump amerikai elnök által biztosított szankciómentesség hatására elolvadni látszik.
Downs szerint egyelőre nincs szó a tartalékok felhasználásáról, az ország az exportkorlátozásokkal és a finomítók helyszíni készleteinek előtérbe helyezésével igyekszik ezt minél távolabbra halasztani. Azonban ez a lépés nem várhat a végtelenségig, miután Kína importjának közel fele a Hormuzi-szoroson halad át, aminek kiváltása alternatív forrásokból nem lehetséges, különösen egy olyan időszakban nem, amikor az egész világ új kínálat után kutat.
A kínai készletek felszabadítása a Nemzetközi Enrgiaügynökség (IEA) stratégiai készleteket szintén piacra dobó döntésével és a korábban tengeren veszteglő orosz olaj gazdára találásával párhuzamosan rövid távon azonban enyhítheti a Hormuzi-szoros lezárása miatt fenyegető, akut hiányt.
