Erre nem számítottak a nyugati gyógyszergyártók, mint a Novo Nordisk: India már nyakukra tette a kést, de Irán megmentheti őket
Az Egyesült Államokban vásárolt generikus gyógyszerek közel fele Indiából származik, az Európai Unióban ez az arányszám pedig a becslések szerint 20 és 30 százalék között mozog. Az Egyesült Államokban az orvosok által felírt gyógyszerek 90 százaléka generikus készítmény, miközben az EU-ban ez 70 százalék. Mindkét piac nagyban függ az indiai beszállítóktól, mivel a viszonteladók a legtöbb termék tekintetében nem rendelkeznek alternatív forrásokkal.
A generikus gyógyszer olyan készítmény, amely az eredeti gyógyszerrel azonos hatóanyagot, mennyiséget és adagolási formát tartalmaz. Kizárólag az eredeti szer szabadalmának lejárta után hozható forgalomba, ami jellemzően alacsonyabb árat eredményez.
Az iráni konfliktus hatása India gyógyszeriparára
A Hormuzi-szoros lezárása olyan katonai stratégia Irán részéről, melynek nem csupán az energiaárakra van hatása, hanem a globális ellátási láncokban is zavart okoz.
A háború indirekt gazdasági hatásai közül néhány kevésbé nyilvánvaló:
„Az olaj beépül azokba a petrolkémiai alapanyagokba, amelyeket a gyógyszeripar széles körben alkalmaz. Bár az amerikai fogyasztók nem közvetlenül a Perzsa-öböl térségéből vásárolnak gyógyszereket, mégis egy olyan ellátási lánc végén állnak, amely áthalad rajta” − mutat rá Rohit Tripathi ellátásilánc szakértő, a Relex Solutions alelnöke.
Az Indiában gyártott gyógyszerek előállításához szükséges alapanyagok sok esetben az Öböl menti országok logisztikai csomópontjain haladnak keresztül. A kínai vegyianyag-gyártók nagy része az Egyesült Arab Emírségekben tart fent raktárakat, ahonnan az indai megrendelőket is kiszolgálják.
Ha az alapanyagok közvetlenül Kínából érkeznek Indiába, a termelés akkor is erősen függ a Perzsa-öböl térségéből származó petrolkémiai alapanyagoktól
− elemzi a helyzetet Steve Blough, az Infios stratégája.
A szakértő arról is beszél, hogy a Hormuzi-szoros körüli harcok hatásai a sérülékeny ellátási láncokon keresztül a fogyasztókat is negatívan érinthetik.
A generikus gyógyszerek piaca a legsérülékenyebb
„Az üzemanyagárak minden termék árába beépülnek, de a generikus gyógyszerek rendkívül kitettek a jelenlegi folyamatoknak, mivel ezeknek szűk az árrésük” − mondta Marc Kahn, a Nevada Egyetem orvostudományi karának volt dékánja.
Kahn kitért a kőolajszármazékból előállított gyógyszeralapanyagokra is. Véleménye szerint, ha az olajellátás tartósan korlátozott marad, az olyan vegyi anyagok árát emelheti, mint a glicerin vagy az acetaminofén.
Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere hétfő reggel bejelentette, hogy az amerikai hadsereg engedélyezte olyan iráni tartályhajók áthaladását a Hormuzi-szoroson, melyek Indiát látják el energiahordozókkal.
A gyógyszerek árát a szállítási és fuvardíjak emelkedése is befolyásolhatja. Steve Blough szerint az Indiából történő légi szállítási díjak egyes útvonalakon már 200-350 százalékkal emelkedtek. Ez a generikus gyógyszerek esetében azért problémás, mert számos kereskedő készletgazdálkodási modellt alkalmaz, tehát tartós zavarok esetén hiány alakulhat ki. Ez elsősorban olyan keresett termékeknél fordulhat elő, mint a a cukorbetegség- és magasvérnyomás-gyógyszerek, sztatinok és antibiotikumok, illetve a rákellenes készítmények.
Nem csak a gyógyszerek ára emelkedhet
Ha elhúzódik a konfliktus, az nem csak a gyógyszerek árában mutatkozhat majd meg.
Olyan termékek is drágábbak lehetnek, mint a gumikesztyűk vagy a kenőcsök, melyek gyártásához kőolajszármazékokat használnak.
A tengeri szállítmányozást érintő nehézségek a gyógyszeripart direkt és indirekt módon is érintik. A hosszabb szállítási idő miatt a folyamatos hűtést igénylő termékek ára elszállhat. A speciális konténerek továbbítása szigorú ütemterv mellett történik, ezért a járatok lemondása, valamint az útvonalak módosítása miatt a kikötőkben rekedhetnek. Az így kialakuló konténerhiány miatt az indiai exportőrök kénytelenek lehetnek versenyezni a korlátozott kapacitásokért, ez a folyamat pedig árfelhajtó hatású lesz.
Jelenleg nincs ok a pánikra
Rohit Tripathi szerint a legtöbb gyártó és forgalmazó 30-60 napos pufferkészletet tart raktáron, ezért néhány hét kiesés nem okozhat problémát az ellátásban.
Bizonyos keresett termékek esetében előfordulhatnak ugyan fennakadások, de a vállalatok sokat tanultak a Covid–19-járvány nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásaiból, így igyekeznek minimalizálni a kockázatokat. Minden gyártó több hónapra elegendő raktárkészlettel rendelkezik, továbbá az ellátási láncok optimalizálására törekszenek.
Hosszú távon Amerika és Európa is jól járhat
Donald Trump a vámrendeleteivel már számos beruházást az Egyesült Államokba csalogatott, és ez a trend a gyógyszeriparban is megfigyelhető. A Lupin Limited 2025 októberében bejelentette, hogy 250 millió dolláros befektetést visz a floridai Coral Springsbe, hogy bővítse amerikai gyártókapacitásait. Ez a fejlesztés 200 új munkahelyet teremt majd a városban.
Az iráni konfliktus nyomán kibontakozó folyamatok erősíthetik az európai, valamint amerikai vállalatok pozícióit. Ha egy elhúzódó válsággal számolhatunk, az nagymértékben növelheti az Indiában gyártott generikus gyógyszerek árát, így csökkentve, vagy akár megszüntetve az ország versenyelőnyét az iparágban.
Az indiai Dr. Reddy nevű vállalat már rá is startolt a súlycsökkentő szemaglutid gyártására, miután a szabadalom lejártával a dán Novo Nordisk elveszti kizárólagosságát a szer előállítása felett.
A Dr. Reddy már meg is kapta a gyártási engedélyt az indiai szakhatóságoktól, de kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben az olcsó Ozempic-alternatíva képes lesz-e elárasztani a nyugati gyógyszertárak polcait. Egy elnyúló háború, bár rövid távon fájhat a fogyasztóknak, hosszú távon a nyugati gyógyszergyártók malmára hajthatja a vizet, és megakadályozhatja, hogy India teljesen letarolja a generikus gyógyszerek piacát.
