Új szakaszba lép a pénzügyi tudatosság stratégiája

A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő nemzeti stratégia első kétéves cselekvési terve közigazgatási egyeztetésen van, várhatóan március közepén kerül a kormány elé, amint elfogadják, életbe is lép – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Pénz7 programsorozat nyitó rendezvényén. A kormány által tavaly elfogadott stratégia kiemelt célja a pénzügyi tudatosság fejlesztésének nemzeti alaptantervbe illesztése, a fogyasztók tudatossá tétele a pénzügyekben, többek között a hitelfelvétel, öngondoskodás terén – ismertette Hornung Ágnes. Hozzátette, újdonság, hogy a stratégia hét évre szól ugyan, ám kétéves cselekvési tervekre bontják. Szeretnék elérni, hogy mindenki számára elérhető legyen a bankszámla, felhívni a figyelmet a megfontolt hitelfelvételre és az öngondoskodásra, valamint a stratégia fontos része a készpénzhasználat csökkentése is. Az államtitkár bejelentette, hogy a Pénz7 program keretében elindítják a készpénzmentes iskola pilot projektet, amelyet a Deloitte-tal, a Mastercarddal és a Pénziránytű Alapítvánnyal együtt dolgoztak ki.

Idén 1200 iskola vállalta, hogy részt vesz a Pénz7 programban, amely több mint 200 ezer diákot érint, mintegy 350 tanár működik közre, és több mint 450 külső támogató segíti a diákokat abban, hogy eligazodjanak a pénzügyi világban, megismerkedhessenek olyan jelenségekkel, mint például a bitcoinláz – emelte ki Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára.

Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára pedig arról beszélt: a pénzügyi és vállalkozói héten arra is szeretnék felkészíteni a diákokat, hogy az iskola befejezése után világosan lássák, nemcsak bérből és fizetésből lehet élni, hanem – nagyobb kockázattal és nagyobb eredménnyel – vállalkozásból is. Ha azonban az ehhez szükséges speciális tudás nincs meg, az a vállalkozás bukásához vezethet. Ismertette, hogy 2016-ban 118 ezer új vállalkozás jött létre, 110 ezer szűnt meg, és 50 ezer ment csődbe. A bukás oka a legtöbb esetben a pénzügyi ismeretek hiánya volt, 30 százalékban a jogi ismeretek hiánya, a másik két okban a piaci és a vezetési ismeretek hiányát jelölte meg.