Oroszországtól függ az ukrán gazdaság

Az ukrán pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2017-ben 2,5 százalékos GDP-növekedést ért el az ország gazdasága, egy kevéssel jobban teljesített a vártnál, ezért azt remélik, hogy idén ez a szám meghaladhatja a 3 százalékot.

Az ukrán gazdaság teljesítményével kapcsolatban jobbára csak tippelnek a hazai és a nemzetközi szakemberek. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 3,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2018-ra, jövőre pedig 3,7 százalékosat. Megjegyzik, a donbászi válság miatt ennél jobb mutatókat képtelenség produkálni.

Olekszandr Ohrimenko közgazdász szerint továbbra sem látni, mi az, ami igazán beindíthatná a növekedést. A 2017-es 2,5 százalékos GDP-bővülés is jobbára csak annak tudható be, hogy a duplájára emelkedett a minimálbér, amely idén januárban tovább nőtt, s jelenleg 3723 hrivnya (36 ezer forint). A valódi változásokhoz a gazdaságfejlesztést szolgáló olcsó banki hitelekre és a beruházási kedv növelésére volna szükség. Csakhogy az instabil politikai helyzet és a kelet-ukrajnai háborús állapotok ezt meggátolják.

A pénzügyi tárca az államadósság aktuális alakulásáról is közölt számokat. A múlt év végére az államadósság mértéke a GDP 71,8 százalékát tette ki, 2016-ban még 80,9 százalék volt. 2014 után most először sikerült csökkenteni, igaz, 2013 végén, azaz az előző politikai vezetés utolsó évében ez a szám még csupán 39,9 százalék volt, egy évre rá viszont már 69,4 százalékra ugrott. Az Euromajdan forradalom nyomán hatalomra került kormány az akkori alacsony valutatartalékkal magyarázta a hirtelen jött romlást, azt, hogy a 8 hrivnyás dollárárfolyamnak nem volt meg a kellő fedezete, ezért alig egy év alatt háromszorosára ugrott a zöldhasú árfolyama. Az idei év első két hónapjában újra emelkedésnek indult a külső adósság állománya. Februárban 540 millió dollárral nőtt az ukrán államadósság, márciusban már 76,76 milliárd dollárt tett ki.

Hazai és külföldi szakértők egyetértenek abban, hogy az idei mutatókat nagyban befolyásolhatja az ukrán–orosz kapcsolatok alakulása. A rossz politikai viszony ellenére az országnak továbbra is Oroszország a legfontosabb kereskedelmi partnere, az ukrán gépgyártás és fémexport java még mindig oda vándorol. Ha a kormány folytatja a gazdasági együttműködés felszámolását, az fájóan üthet vissza saját gazdaságára – véli Andrij Herusz elemző. A nemrég felbontott szerződésnek inkább csak politikai súlya volt, az a 2014-es hatalomváltás óta gyakorlatilag amúgy sem működött, ellenben harmincnál is több ágazati kontraktus szabályozza a két ország viszonyát, s a kijevi törvényhozásban egyre erősebb a szándék ezek megszüntetésére is.

Olyan fontos stratégiai területekről van szó, mint a gázszállítás, a nukleáris fűtőanyagok biztosítása és a már elhasználtak elszállítása. Kormánypárti képviselők javaslata szerint a radikális utat kell választani, s minden téren meg kell szüntetni a kooperációt. Még az orosz magántőkét is kitiltanák az országból, bezárnák az orosz érdekeltségű bevásárlóközpontokat vagy például az üzemanyagtöltő állomásokat.

Bénítólag hat Ukrajna teljesítményére, hogy gazdasága 55 százalékban az importra támaszkodik. Szakértők szerint ezen sürgősen változtatni kell, különben végleg tönkremegy az ipar, amely a függetlenség évei alatt már így is a harmadára esett vissza. Viktor Halaszjuk elemző értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy olyan termékeket vásárolnak külföldről, amelyeket Ukrajnában is elő lehetne állítani. Abszurdnak nevezte, hogy például a korábban a gépgyártásáról ismert ország ma Fehéroroszországból és a tengerentúlról hoz be traktorokat, kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket, eközben az ukrán export nagy részét a nyersanyagok teszik ki.

Az elemző ennek a negatív folyamatnak a számlájára írja, hogy egy helyben topog a gazdaság, folyamatosan gyengül a hrivnya, és növekszik az infláció, ami végső soron ahhoz vezet, hogy az országnak folyton külföldi hitelekhez kell folyamodnia. Ennek következtében csak az elkövetkező két évben 18 milliárd dollár adósság rendezése vár a kijevi kabinetre.

A szakértő szerint létre kell hozni egy ukrán tőkéjű bankot, amely hosszú lejáratú, kedvezményes hitelt biztosítana a termelő szektornak. Az infrastrukturális és iparfejlesztési beruházások nélkül esély­telen az érdemi fejlődés, mert a jelenlegi ütem még arra sem elég, hogy az ország gazdasága az Euromajdan előtti állapotokat mutassa.