Szinten maradhatott a tavalyi hiány
Ma közli a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a beszerzésimenedzser-index (BMI)
márciusi értékét. Szerdán a kormányzati szektor egyenlegének 2017 negyedik negyedévre vonatkozó adatait ismerhetjük meg, mielőtt csütörtökön megjelenne a kiskereskedelmi forgalom februári előzetes adata, pénteken pedig az ipari termelés februári előzetes adatát teszi közzé a KSH.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján a 2017. évi ESA-hiány a GDP 1,9 százaléka lehetett. A harmadik negyedévig rendelkezésre álló tényadatok 2,6 százalékos hiányt mutattak (négy negyedéves gördülő szemléletben). A negyedik negyedévben a 2016. évinél visszafogottabban alakulhattak a kiadások, mivel az EU adósságszabályának való megfeleléshez az év végi finanszírozási igényt némileg vissza kellett fognia a kormányzatnak. Tavaly a magas gazdasági növekedés, az alacsony kamatok miatt csökkenő kamatkiadások és egyes kiadási tételek szigorú kontrollja javította az egyenleget. Ugyanakkor a költségvetési mozgástér jelentős részét a társasági adó és a munkáltatói járulékterhek csökkentésére fordította a kormányzat. Emellett jelentősen nőtt az EU-s források költségvetésből történő megelőlegezése, ami a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát a GDP 5,2 százalékáig emelte. Ám e tétel jellemzően nem terheli az ESA módszertan szerinti egyenleget. Így összességében a 2016. évihez hasonló lehetett a tavalyi ESA-hiány – véli Pellényi Gábor, az OTP Bank makroelemzője.
A nemzetközi porondon az egyik legfontosabb makroadatnak az eurózónás fogyasztói árindex ígérkezik. Az elemzői várakozások szerint gyorsulhatott márciusban az eurózóna éves inflációja, ezzel együtt az index továbbra is elmarad az Európai Központi Bank 2 százalékos vagy az alatti céljától. Egyelőre tehát hiába a remek gazdasági teljesítmény, a CPI-ben nem érezhető igazi nyomás, a központi banknak nem kell reagálnia – írja Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője. A beérkező adat így csupán abban az esetben változtathatja meg a piac helyzetértékelését (az európai eszközvásárlási program idén ősszel véget ér, kamatemelésre legalább a jövő év középső harmadáig várni kell), ha jóval meghaladja az elemzői konszenzus értékét. Erre kevés az esély – teszi hozzá a szakértő. Az amerikai bérek alakulása is fogódzót adhat a befektetőknek a monetáris politika irányával kapcsolatban. Az elemzők minimális emelkedésre számítanak az Egyesült Államok bérnövekedési ütemében. Februárban meglepetésre 2,9 százalékról 2,6 százalékra lassult az éves növekedés, innen kapaszkodhatott vissza egy kissé a mutató egy hónap elteltével. A hó/hó dinamika 0,2 százalék lehetett a februári 0,1 százalékot követően, a márciusi érték évesítve még mindig az év/év index lassulását vetíti előre. A munkanélküliségi ráta ezúttal 4 százalék lehetett, ez továbbra is a történelmi mélypont körüli érték. Márciusi ülésén a
piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, az 1,5–1,75 százalékos sávba emelte az irányadó rátát a Fed, és hangsúlyozta, hogy további szigorítás várható, a kamatpolitika azonban adatfüggőbb lehet, mint korábban.
A piaci árazások az idei évre összecsengenek a Fed döntéshozóinak várakozásával (még két 25 bázispontos emelés), jövőre azonban a piac csak egy, a Fed ellenben három további szigorítást lát. Az euró/dollár mozgása szempontjából döntő lehet, hogy 2019 közeledtével mozdul-e a piac álláspontja a Fed prognózisa felé. Ha igen, az korlátozza majd a várhatóan szigorodó európai monetáris politika eurót erősítő hatását – véli Dunai Gábor.
