Újabb rekord a faktoringpiacon
A Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai 1858 milliárd forintos forgalmat értek el 2017-ben, ez amellett, hogy újabb rekord, 14 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – hangzott el a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. Csáki Ferenc, a faktoringszövetség elnöke közölte: az idei első negyedév is igen biztatóan alakult, hiszen a forgalom 463 milliárd forintot ért el a tavalyi 376 milliárddal szemben, ez pedig 23 százalékos bővülés. A 2013 óta töretlen forgalomnövekedés – hangzott el – megmutatkozik a faktoring penetrációjában is: a GDP-hez mért forgalom 2017-re elérte az öt százalékot, szemben a 2013-as 2,6 százalékkal. Ezzel együtt fejlődési lehetőség is akad bőven, hiszen a magyarországi penetráció az Európai Unió átlagának még mindig csak a fele. A finanszírozás nagysága tavaly elérte a 194 milliárd forintot, ami 15 százalékos növekedés, a faktorált állomány pedig 225 milliárd forintot tett ki.
Major-Maróthy Zsolt, a faktoring-
szövetség elnökségének tagja elmondta: a forgalom 95 százalékát a belföldi faktoring teszi ki, miközben az export és import faktoringrészesedése együttesen öt százalékot ért el. Jelentős változás történt ugyanakkor a visszkeresetes és visszkereset nélküli ügyletek megoszlásában: míg 2016-ban a követelések 60 százalékát visszkeresettel finanszírozták, tavaly ez az arány 47 százalékra csökkent. Eközben a forgalom legnagyobb hányada – 49 százaléka – már visszkereset nélküli ügylet volt. A változás oka a szervezet szerint elsősorban abban keresendő, hogy az újonnan kötött faktoringügyleteknél az ügyfelek nagyobb mértékben igényelték a fizetésképtelenség kockázatát kizáró konstrukciókat, és a kockázat átvállalására a pénzügyi szektor is nagyobb készséget mutatott.
Ami a cégméret alapján való megoszlást illeti, a mikrovállalkozások aránya tavaly 7-ről 4 százalékra csökkent a forgalmon belül, miközben a kisvállalatoké még drasztikusabb mértékben, 21-ről 9 százalékra esett. Ezzel szemben a középvállalatok részesedése 21-ről 30 százalékra ugrott, a nagyvállalatoké pedig 51-ről 57 százalékra. Az iparági megoszlásnál a kereskedelem részesedése a teljes forgalomból tovább nőtt – 48-ról 54 százalékra –, a szolgáltató cégek pedig följöttek a második helyre: a 2016-os 17-ről 19 százalékra emelkedett a teljes faktoringforgalomban a részesedésük.
Az ipari, termelő vállalatok faktoringforgalomból való részesedése 18-ról 15 százalékra csökkent. Egyre fontosabb szerepet kap viszont a faktoring a mezőgazdasági termelők körében, itt a forgalmi részesedés már 8 százalékot tesz ki. A piac változatlanul erősen koncentrált: a forgalom alapján első tíz szereplő a piac 95 százalékát lefedi, az öt legnagyobb pedig a forgalom 85 százalékát adja.
Bővülés globális szinten is
Az FCI (Factors Chain International) friss jelentése szerint a világ faktoringforgalma 2017-ben 2598 milliárd eurót ért el, ami 9 százalékos növekedés a 2016-oshoz képest. A forgalmon belül a belföldi faktoring nőtt dinamikusabban, 11 százalékos ütem mellett, miközben a nemzetközi faktoringnál 2 százalékos bővülést regisztráltak. Az FCI adatai szerint az európai országok adják a világ faktoringforgalmának 66 százalékát, miközben Ázsia részesedése 25 százalékos. Utóbbiban meghatározó a szerepe Kínának, amely 16 százalékos globális részesedése révén a világ vezető faktoringpiacává vált.
