Most sem változott az alapkamat

Az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges – mutatott rá a jegybank közleményében. A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig mínusz 0,15 százalékon hagyta. Ezzel a jegybanki alapkamat mértéke már 2016. május 25. óta nem változott.

Az olajár-változás inflációt emelő hatása átmeneti, annak kifutásával válik lehetségessé az inflációs cél fenntartható elérése – fejtette ki az MNB utalva arra, hogy a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítják a laza monetáris kondíciók fennmaradását.

Megjegyezték, a júniusi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index a következő hónapokban az olajár-növekedés miatt átmenetileg enyhén 3 százalék felett alakul. Középtávon az erősödő fogyasztás az inflációs alapfolyamatok fokozatos emelkedéséhez vezet – tették hozzá. Az MNB szerint ugyanakkor az árszínvonal növekedését, a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett, a többlépcsős munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják.

Az inflációs alapfolyamatok a jegybanki várakozással összhangban alakultak – így kommentálta a grémium a júniusi adatokat, amikor az infláció enyhén meghaladta a 3 százalékot, míg a maginfláció 2,4 százalék maradt.

A jegybank szerint a nemzetközi változékony környezet óvatosabb megközelítést igényel. Emlékeztettek: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat változó volt, amelynek hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása, ugyanakkor az elmúlt hetekben korrekció volt megfigyelhető. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt.

Az MNB arra számít, hogy az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat.

A tanács a közlemény szerint fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. Emellett a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

A jegybank megerősítette: mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A jelzáloglevél-vásárlásoknak köszönhetően csökkent a finanszírozási költség, ami ösztönzőleg hatott az elsődleges piaci kibocsátásokra, elősegítve ezáltal az MNB szerint a fix kamatozású hitelek térnyerését is.

A jegybank megállapította, a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, dinamikus gazdasági növekedés mellett az ország külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas.

A fiskális folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik, a devizaadósság aránya pedig jelentősen csökkent – fűzte hozzá. Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás a központi bank szerint elősegíti a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését.

A jegybank arra is kitért, hogy az előző kamatdöntés óta beérkező konjunktúraadatok továbbra is élénk gazdasági növekedést vetítenek előre. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontra csökkent – tették hozzá.

A monetáris tanács szerint a GDP bővülése idén 4,4 százalékon alakul, majd – az előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett – 2019-től fokozatosan lassul.

Az elemzők jövő év közepéig nem számítanak változásra

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője közölte: belátható időn belül továbbra is változatlan alapkamatra és egynapos betéti kamatra számítanak. A belföldi fundamentumokat és a külső környezetet is figyelembe véve, a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet, de a kilátások felülvizsgálatát eredményezheti az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi iránymutatásától való eltérés szigorúbb irányba, illetve a deviza- vagy olajpiaci változások megugró inflációs hatása – tette hozzá.

Jobbágy Sándor rámutatott, a júliusi közlemény szerint az infláció 3 százalék fölé emelkedését a piaci elemzésekkel egybecsengően az MNB elsősorban az olajárak emelkedésének tulajdonítja (másodkörös hatásokra nem számít), míg a bérnövekedésből eredő inflációs kockázatot továbbra is mérsékeltnek tekinti.

Az infláció így a következő hónapokban csak átmenetileg marad majd 3 százalék fölött, a cél tartós elérése továbbra is 2019 közepétől várható – tette hozzá.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a kamatdöntés utáni jegybanki közlemény a várakozásoknak megfelelően nem tartalmazott érdemi változtatást, nagyobb bejelentésre leghamarabb a szeptember 18-i kamatdöntő ülésen lehet számítani, ugyanis ekkor jelenik meg a friss inflációs jelentés. Rámutatott, a magyar jegybank természetesen szorosan követi a nagyobb jegybankok monetáris politikáját is, itt elsősorban az Európai Központi Bank és a Fed politikája hangsúlyos.

Az EKB e hét csütörtökön tart kamatdöntő ülést, ahol nem várnak érdemi változást, mivel a legutóbbi, június 14-i közleményben a jegybank jelezte, hogy várhatóan december végéig meghosszabbítják az eszközvásárlási programot, havi 15 milliárd eurós keretösszeg mellett, ezt követően azonban megszűnhet.

A jegybankárok várakozása szerint legalább 2019 nyár végéig a jelenlegi kamatszintek maradhatnak érvényben. Az amerikai jegybank az idén már 2-szer emelt kamatot, a következő szigorító lépés szeptember 26-án várható, majd – amennyiben a jelenlegi gazdasági folyamatok fennmaradnak – még egy 25 bázispontos emelés jöhet idén – jelezte Varga Zoltán.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője úgy vélte:

a hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása várakozásaik szerint a jövő év folyamán megy végbe, és az alapkamat emeléséről először 2020-ban dönthetnek.

Az elemző emlékeztetett: kommunikációjában a jegybank továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a jegybanki döntéshozatal fókuszában az infláció, az inflációs cél elérése áll, így a monetáris tanács úgy véli, hogy az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepétől várható.

Erősödött a forint

A kamatdöntés bejelentése előtt az euró 326,48 forintot, a frank 280,85 forintot, a dollár pedig 278,50 forintot ért. Két órával később, röviddel 16 óra után az euró 325,66 forintra, a frank 280,13 forintra, a dollár pedig 278,02 forintra gyengült.