A lakáskölcsön-kamatfelárakat mélybe lökte a verseny
Vállalatmérettől függetlenül enyhébb feltételekkel találkozhatnak a hitelt felvenni szándékozó cégek, amelyek élnek is a lehetőséggel: a teljes vállalati üzletágban éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a céges hitelállomány a tranzakciók eredőjeként, ami 12,1 százalékos éves bővülés. Ezen belül a kis- és középvállalkozói területen közel 16 százalékkal nőtt a kihelyezés az elmúlt egy évben – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési jelentésének főbb adatait Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszerek igazgatóságának főosztályvezetője. A kkv-területet tovább bontva látható, hogy a legnagyobb mértékű – éves alapon 22 százalékos – emelkedés a mikrovállalkozásoknál történt.
A második negyedévben a hitelállomány 240 milliárd forinttal nőtt, ebből mintegy 140 milliárd forint volt a kkv-szektorhoz köthető. A bővülés mértéke már meghaladja a régiós átlagot.
Az MNB szerint azonban már a vállalati szegmensben is növekvő veszély, hogy a cégek körében alaposan visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya. Amíg a Növekedési hitelprogram idején, 2015-ben még az egy évnél hosszabb futamidejű kkv-forinthitelek 80 százaléka volt fix kamatozású, addig a program kivezetése után gyors visszarendeződés történt. Tavaly már csak 20 százalék körül alakult a kamatrögzítés aránya a kkv-szektor hitelei között. Az MNB szerint a jelenlegi szintekről minimum az eurózóna 70-75 százalékára kellene visszavinni a változó kamatozású kölcsönök arányát a teljes vállalati hitelállományon belül. Ennek eszközeit vizsgálják.
A céges kihelyezési verseny a bankok szerint leginkább a kamatfelárak csökkenésében jelentkezett, s a pénzintézetek a tendencia folyatódására számítanak. Érdekes ugyanakkor, hogy az ingatlanprojekt-hitelek terén mozgó öt bank közül az egyik már szigorítást vetített előre, amit a növekvő kockázattal indokolt. Szerintük a lakásprojekteknél a 2019 végén megemelkedő áfa növeli a bizonytalanságot, de a munkaerőhiány miatt az egyéb projektek teljesítésében is nőttek a kivitelezési kockázatok. Emellett a befektetéseken elérhető hozamszint is csökkenni kezdett, s az sem felejthető el – tették hozzá a jegybankban –, hogy a kereskedelmi ingatlanhitelek döntő része devizahitel. Ez akkor is kockázatos, ha a bérlőktől devizában kérik a bérleti díjat. A szigorítás ugyanakkor az ingatlanhiteleknél sem árjellegű, a bankok itt a kölcsönt magasabb fedezettel, nagyobb önrész- vagy előzetes bérleti arány mellett hajlandók folyósítani.
A háztartási hitelállomány a negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett, vagyis eddig példátlan – és a jegybank várakozásait is meghaladó – mértékben, 4,1 százalékkal nőtt. A személyi hitelek állománya 48, a lakáscélúaké 39 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az új lakáshitel-kihelyezések már a 2008. évi kibocsátás 88 százalékát teszik ki. Mégsem kell a túlfűtöttség miatt aggódni, mivel a hitelboom sokkal egészségesebb szerkezetben – forintban, valamint a piac és a hitelfelvevők biztonságát is garantáló hitelfékszabályok mentén – bonyolódik, ráadásul a régióban a GDP-arányos hitelállomány-bővülésünk még mindig a leggyengébb a visegrádi országok között.
A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL) piacra vezetése katalizátorként hatott. Egyrészt a kihelyezések körében a változó kamatozású hitelek részaránya ma már csak 18 százalékos, másrészt a hosszan fix kölcsönök iránt felkeltett érdeklődés miatt megélénkülő kereslet a kamatfelárakat is letörte. Az egy–öt évre rögzített hitelek felára elérte, az öt évnél hosszabb időre fixált kamatozású hiteleké pedig 0,2 százalékpontra közelítette meg a változó kamatozású hitelek átlagos, 2,83 százalékos felárát. Mindez azt jelenti, hogy ma már az átlagos MFL-kölcsön kamatfelára legalább 0,5 százalékponttal a szabályokban megengedett 3,5 százalékos szint alatt van.
