Tovább nőtt a háztartások vagyona
Csaknem 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások az első fél évben, ebből a második negyedévre bő 800 milliárd jutott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. A félretett pénz mellett még a hozamok is növelték a megtakarításokat, hat hónap alatt jó 670 milliárd forinttal, így a háztartások pénzügyi vagyona 49 934,8 milliárd forintos új rekordra emelkedett. A tartozásokkal csökkentett nettó pénzügyi vagyon szintén történelmi csúcson volt, megközelítette a 41 200 milliárd forintot.
A készpénz és a betétek állománya tovább nőtt. A háztartásokban rengeteg pénz hever parlagon. Összesen 4633 milliárd forintnyi készpénzünk volt június végén, ebből 317 milliárd volt a valuta. A bankbetétek volumene 9099 milliárd forintra hízott, főleg a folyószámlabetétek gyarapodnak, az egyéb betétek mennyisége 3300 milliárd forint körüli szinten stagnál. A devizabetétek mennyisége csökkent, a második negyedévben több mint 90 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszközt vettek ki a bankokból a háztartások. Ennek legfőbb oka a történelmi mélypontra süllyedő forintárfolyam lehetett, ami arra ösztönözte a kisbefektetőket, hogy bezsebeljék a korábban félretett devizájukon elért árfolyamnyereséget. A külföldi bankbetétek mennyisége is folyamatosan nő, június végén már majdnem 700 milliárd forint volt, ami történelmi rekord, a növekedés pedig valószínűleg leginkább a külföldön munkát vállaló magyaroknak köszönhető.
A hitelpapírok továbbra is nagyon népszerű megtakarításnak számítanak. A háztartások értékpapírszámláin 5541,5 milliárd forintnyi gyűlt össze belőlük a fél év végére, ennek döntő része magyar állampapír volt. Rövid lejáratú állampapírból 2877,6 milliárd forintnyi volt a lakosságnál, vagyis az év eleje óta nagyjából 30 milliárd forinttal csökkent a mennyiség. A hosszú állampapírok állománya viszont gyorsan emelkedik, s már meghaladja a 2400 milliárd forintot, ami történelmi csúcs. A növekedést főleg az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírok iránti felfokozott kereslet hajtja.
Részvényekben és üzletrészekben 20 500 milliárd forintnyi vagyonuk van a háztartásoknak. Ezek döntő része persze olyan cég, amely nincs a börzén. Tőzsdei részvényekben 806,5 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek, ami történelmi rekordnak számít. Az első fél évben 47,1 milliárd forintért vásároltak részvényeket a háztartások, az árfolyamok azonban nem alakultak valami fényesen: 27,5 milliárdos veszteség keletkezett ezeken a papírokon. A befektetési jegyek továbbra is népszerű megtakarításnak tekinthetők. Hazai befektetési alapokban 3944, míg külföldiekben 274 milliárd forintot tartanak a háztartások.
Bár a tőzsdei esések nem kedveztek az életbiztosításoknak az első negyedévben, a tartalékok a fél év végén ismét történelmi csúcson, 1958 milliárd forinton voltak a tőkebeáramlás jóvoltából. Utóbbiban szerepe lehetett annak is, hogy a nyugdíjbiztosítások utáni adó-visszatérítés zöme a második negyedévben érkezett meg a biztosítókhoz. A nyugdíjpénztárakhoz is ekkor futhatott be az adókedvezmény, de sem ez, sem a tagdíjak nem tudták kompenzálni azt a csaknem 50 milliárd forintos veszteséget, amelyet a portfóliók a piacokon elszenvedtek. A nyugdíjpénztári megtakarítások mennyisége így 1686 milliárd forintra csökkent, ebből az önkéntes nyugdíjpénztárakra 1440 milliárd forint jutott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.