Bírják a bankok a lakáshiteles rohamot
A folyamatosan erősödő kereslet ellenére nincs torlódás a bankokhoz érkező lakáshitel-kérelmek elbírálásánál: ez azt jelenti, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL) mellett általában a standard szerződéseknél is sikerül tartani az előbbieknél előírt, 15 munkanapos határidőt – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők nyilatkozataiból. „Az UniCredit Bank standard jelzáloghiteleinek banki átfutási ideje, azaz a hiánytalan dokumentáció befogadásától az utolsó döntésig tartó időszak átlagosan kilenc munkanap, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig – az esetleges hiánypótlásokat is figyelembe véve – hét-nyolc nap” – közölték lapunk érdeklődésére a hitelintézetnél. A K&H Banknál úgy tájékoztattak, hogy hiánytalan dokumentációnál az átfutási idő öt munkanapon belül van, legyen szó akár fogyasztóbarát, akár egyéb jelzáloghitelről. Ha pedig – tették hozzá – az értékbecslés már rendelkezésre áll az összes többi dokumentum átvételekor, akkor a jellemző átfutási idő inkább három munkanap. „A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetésével csökkent az ügyletek átfutási ideje valamennyi terméktípusnál, azaz nemcsak az MFL-termékeknél, hanem a többi lakáshitelnél is” – közölték a CIB Banknál.
A hitelkérelmek benyújtásánál a bankok tapasztalatai szerint az ügyfelek nagyjából ugyanazokat a hibákat követik el, mint korábban: az UniCredit Bank szerint a leggyakoribb hiánypótlási ok a különböző kérelmi dokumentációk (hitelkérelmi, támogatási kérelem) hiányos kitöltése, az aláírások, nyilatkozatok elmaradása. Gyakori probléma emellett, hogy hiányzik egy-egy – a hiteligényléshez szükséges – dokumentum vagy igazolás (például meghatalmazások, NAV-igazolások), esetleg hiányos adattartalommal állították ki őket. A Takarék csoportnál tapasztaltak szerint is a benyújtott dokumentációkkal kapcsolatosan van szükség a leggyakrabban hiánypótlásra, jellemzően az igénylési vagy a támogatásra való jogosultság igazolásához kapcsolódó dokumentációs csomagban mutatkozik hiányosság. A K&H-nál pedig – válaszolták kérdésünkre – a jogilag nem rendezett tulajdoni lap az egyik jellemző hiányosság, és előfordul a tartalmilag hibás adásvételi szerződés is.
A Világgazdaságnak nyilatkozó bankok szinte mindegyike a hitelösszeg számottevő emelkedéséről számolt be az elmúlt egy évre vonatkozóan. Az UniCredit Bank ügyfelei által igényelt lakáshitelek átlagos hitelösszege 2018-ban már meghaladta a 13 millió forintot, ez mintegy 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. A K&H-nál – közölték – közelíti a tízmillió forintot az átlagos összeg, ami egy-két évvel ezelőtt jellemzően még inkább kilencmillió forint körül mozgott. Ám – tették hozzá – érdemes szem előtt tartani, hogy Budapest és vidék között jelentős különbségek tapasztalhatók. Az MKB Banknál a 2018-ban befogadott kérelmeket figyelembe véve az átlagos igényelt hitelösszeg az előző év átlagához képest 6 százalékos növekedést mutat – tudatták a pénzügyi szolgáltatónál. Az idén igénybe vett lakáshitelek átlagösszege már megközelíti a 11 millió forintot. A Takarék csoportnál az átlagos, igényelt hitelösszeg 8,8 millió forint, az augusztusig számolt egy év alatt 24 százalékos volt a növekedés.
Életbe lépett a szigorítás
A mai nappal léptek életbe a Magyar Nemzeti Bank szigorúbb adósságfékszabályai, amelyek szerint kevesebb lakáshitelt kaphatnak azok, akik rövidebb periódusra rögzített kamatozású kölcsönt igényelnek – emlékeztetett közleményében az OTP Bank. Az új, öt évnél rövidebb kamatperiódusú forint-jelzáloghitelek felvételekor az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve 400 ezer forint feletti jövedelemnél 30 százalékát. Az öt évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb kamatperiódusú hiteleknél az arány 35, illetve 40 százalék lehet, s csak a legalább tíz évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású hiteleknél maradt a korábbi 50, illetve 60 százalékos jövedelem/törlesztőrészlet mutató. „Minden jel arra mutat, hogy a hazai lakáshitelpiac eltolódik a fix kamatozású, fogyasztóbarát lakáshitelek irányába. Fontos, hogy az MNB is olyan szabályokat hozzon, amelyek a felelős hitelezést segítik elő, de az is, hogy a lakosság is felelősen kezelje pénzügyeit” – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitelek főosztályának igazgatója. | VG
