Kétesélyes a kötvényhozamok iránya
A magyar állampapírpiacon is elszálltak a hosszú hozamok a múlt héten, miután az Egyesült Államokban 2011 közepe óta nem látott szintre, 3,2 százalék fölé emelkedett a tízéves államkötvények hozama. A 15 éves papírok referenciahozama 4,19 százalékra emelkedett a hét végére, ami július eleje óta nem fordult elő, a tízéves hozam is 3,72 százalékra ugrott. A háttérben több tényező is áll, és ezek közül csak az egyik az, hogy a Fed kormányzója, Jerome Powell a múlt héten a korábbinál kissé szigorúbb hangnemben nyilatkozott a jegybank szerepét is betöltő intézmény várható döntéseiről. Powell szerint a mostani kamat messze van még az egyensúlyi szinttől, és bár az inflációs várakozások nem ugrottak meg az USA-ban, a kamatvárakozásokat ez a nyilatkozat felpiszkálta. „Ez növelte meg a hozamokat, és gyűrűzött át hozzánk is” – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely, az Amundi befektetési igazgatója.
A magyar állampapírpiac azonban az amerikainál szorosabban kötődik az európaihoz, amelyet az amerikai kötvénysztori csak mérsékeltebben érintett. Az olaszországi költségvetés és az államadósság alakulása ugyan aggasztja a befektetőket, de a probléma egyelőre elszigeteltnek tűnik, a periféria többi országában nem tapasztaltak nagyobb hozamemelkedést, a német állampapírhozamokat pedig horgonyozza a biztonságos befektetések iránti étvágy.
A külföldi tényezők mellett persze hazaiak is befolyásolják az állampapírhozamokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) világszerte az egyik „leggalamblelkűbb” központi banknak számít, a végsőkig kitart az alacsony kamatszint mellett. Az infláció azonban emelkedik Magyarországon, és az ezzel kapcsolatos kockázat megjelent a hosszú kötvényhozamokban is. „A magyar hozamgörbe az egyik legmeredekebb a világon” – mondta Forián-Szabó. A rövid állampapírhozamokat a jegybank sikeresen horgonyozta le, jelenleg is nulla körül áll a három hónapos referenciaráta. A hosszú hozamok viszont mennek felfelé, az év első hónapjaiban a tízéves magyar állampapírhozam még alacsonyabb volt a lengyelnél, most fordított a helyzet. Az sem kedvez a magyar állampapírpiacnak, hogy csúszik az uniós támogatások kifizetése, emiatt az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) nehéz terveznie a kibocsátásokat, hiszen nem lehet tudni, mikor és mennyi pénzre van szükség a beruházások, programok előfinanszírozásához.
Forián-Szabó szerint erősen kétesélyes, hogy a közeljövőben felfelé vagy lefelé indulnak-e el a magyar állampapírhozamok. A szakember szerint egy biztos: a hozamgörbe meredekségének előbb-utóbb csökkennie kell, de ez kétféleképpen is bekövetkezhet. Ha a nemzetközi bizonytalanság vagy a magyar jegybank kirívó lazasága miatt tovább gyengül a forint, lehetséges, hogy az MNB-nek el kell engednie a rövid hozamokat is, és azok is emelkedni fognak. Ennek hatására kezdetben a hosszú hozamok is emelkedhetnek még, de a rövideknél kisebb mértékben. Az is bekövetkezhet viszont, hogy ha elcsitulnak a feltörekvő piacokkal kapcsolatos aggodalmak, a forint is erősödni kezd. Ebben az esetben a hosszú hozamok csökkenésén keresztül alakulhat ki a laposabb magyar hozamgörbe.
Bár a kötvényárfolyamok csökkentek, a külföldi befektetők a jelek szerint bíznak a magyar államkötvényekben. Az ÁKK adatai szerint legalábbis az elmúlt napokban 3900 milliárd forint fölötti szintre nőtt a külföldiek forintos magyar állampapírban lévő állománya, ami 2016 januárja óta nem fordult elő. Ebben Forián-Szabó szerint szerepe lehet annak, hogy a kínálat növekedése miatt megemelkedő hosszú hozamokban a külföldiek is látnak fantáziát, de rövid távú spekuláció is állhat a háttérben. A mostani volumen messze van a mindenkori csúcstól, hiszen 2013 nyarán volt olyan nap, amikor 5200 milliárd forint fölött volt névértéken számolva a külföldi befektetők forintállampapírjainak állománya.
