Kevesebb jelzáloglevelet vesz az MNB
Nem vásárol október 1-jétől több jelzáloglevelet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a másodlagos piacon, csak az elsődleges piaci vásárlások folytatódnak az év végéig. A jegybank a jelzáloglevél-vásárlási programot januárban azért indította el, hogy leszorítsa a hosszú távú források kamatát, ezzel olcsóbbá tegye a fix kamatozású hitelek forrásait, és növelje ezek arányát a lakáshitelpiacon. „Az utóbbi háromnegyed évben az állampapírhozam alá csökkent a jelzáloglevelek hozama. Mindez érdemben hozzájárult ahhoz, hogy az új folyósításokon belül a hosszú kamatfixálású hitelek aránya 80 százalék fölé emelkedett” – írta a jegybank közleményében.
Az MNB a hazai jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott és nyilvánosan forgalomba hozott, legalább 3 éves eredeti futamidővel rendelkező, fix kamatozású jelzálogleveleket vásárolt, fontos feltétel volt még a programban, hogy a hitelpapírokat a tőzsdére is be kellett vezetni. A jegybank a program keretében október 1-jéig 226 milliárd forint névértékben vásárolt jelzálogleveleket. Ebből 125 milliárd forintot a kibocsátási árakat meghatározó másodlagos piacon, a fennmaradó 101 milliárd forintot pedig közvetlenül a kibocsátóktól, az elsődleges piacon vásárolta meg az MNB.
A programban mind az öt jelzálogbank részt vett, ezek összesen 218 milliárd forint névértékben bocsátottak ki fix kamatozású jelzálogleveleket az utóbbi háromnegyed évben. Tegnaptól a hitelintézeteknél 15-ről 20 százalékosra emelkedik a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatója, azaz a lakossági jelzáloghitelek forrása legalább 20 százalékban jelzáloglevél kell hogy legyen.
