Meglesz az ezermilliárd forintnyi üzlet 2018-ban
Az elmúlt öt évben évente átlagosan 4,9 százalékkal nőttek a hazai biztosítók díjbevételei, a bevétel nagysága a múlt év végén 967 milliárd forintos csúcsra jutott. Ám a piac reálértéken még nem tudta le a múltat: 2007-ben 516 milliárdos (1998-as bázison mért) díjbevételt ért el, 2017-ben pedig 404 milliárdot tudott felmutatni a szektor – emlékeztetett Erdős Mihály, a Generali vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) alelnöke a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) konferenciáján. A szakember szerint már most aláírnák, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a biztosítási piac tízéves jövőképében megfogalmazott: a jegybanki szakértők az életbiztosítási díjbevétel háromszorozódását, nem élet területen a díjbevétel duplázódását várják, ami évi 8 százalékos díjbevétel-növekedés lenne. Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója szerint az idén bizonyosan átlépi az ezermilliárdot a biztosítók díjbevétele, ugyanis 1043 milliárd várható az első fél év 527 milliárdja után. Ez megfelel a jegybanki prognózisnak, és 8,2 százalékos növekedés lenne a fióktelepek teljesítménye nélkül.
A rendszeres díjas életbiztosítási díjbevételek a 2017-es 287 milliárd forintról 293 milliárdra hízhatnak az első hat hónap 145 milliárdja után, míg az egyszeri díjas biztosításokból a tavalyinál 2 milliárddal többet, 176 milliárdot vár az MNB. Így a hajtóerő még mindig a nem életág lesz, ott 10,2 százalékkal, vagyis a tavalyi 495 milliárd forintról 546 milliárdra hízhat a biztosítók díjbevétele.
A Mabisz alelnöke a szektor előtt álló kihívások közül a szabályozói megfelelést említette: míg a válság előtt egyedül nemzetközi szinten 75, ma 148 előírás szabályozza a biztosítók működését, ráadásul gyakran egymásnak ellentmondva – jelezte Erdős Mihály.
Pedig az erőforrásokra szükség lenne: két év múlva az Y generáció tagjai adják a gazdaságilag aktívak felét, 2024-re a háromnegyedét, és óriási kihívás lesz az ő elvárásaiknak megfelelő termékek, megoldások piacra vitele – emlékeztetett a Mabisz alelnöke.
Tavaly az MNB-t meg is lepte, hogy az innovatív csatornák értékesítése visszaszorult. Kandrács Csaba tájékoztatása szerint ebből az alkuszok profitáltak: piaci részarányuk az értékesítésen belül 23,4 százalékról 28,1 százalékra nőtt. Az első fél évben folytatódott a trend: hat hónap alatt átlagosan 3 millió forint jutalékbevételt termelt minden alkusz, miközben például a többes ügynökök csak mintegy 2 milliót. Így aligha meglepő, hogy a biztosításközvetítők közül csak az alkuszi területen nem volt lemorzsolódás a személyi állományban.
Nagyra nőtt az FBAMSZ
Az FBAMSZ tömöríti a bármilyen módon biztosításközvetítéssel foglalkozó hazai, mintegy 15,4 ezer személy 44 százalékát – mondta Sebestyén László, a szövetség elnöke. A szervezethez tartozó alkuszok által közvetített díjbevétel a piac teljes díjbevételének a 16,2 százalékát teszi ki, ezen belül 2017-ben a nem életágban 24,5 százalékot közvetített FBAMSZ-képviselő, az életágban pedig 7,5 százalékot. | VG
