A 2018 első kilenc hónapjában kihelyezett, 493 milliárd forintnyi – folyószámlahitelek nélkül számolt – fogyasztási 61,3 százalékát már éven túli kamatperiódus mellett vették fel a hazai háztartások, miközben egy évvel korábban még 58,4 százalék volt az arány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból. Figyelemre méltó, hogy az éven túl fix kamatozású hitelek terjedése mellett a hitelfelvevők egyre inkább igyekeznek kitolni a kamatkondíciók lehetséges változásának időpontját is: miközben a jegybank adatai szerint az egy és öt év közötti kamatperiódusú fogyasztási hitelek aránya 30-ról 26,6 százalékra csökkent, az öt éven túli fixálásúaké 28,4-ről 34,7 százalékra ugrott.
Míg a fogyasztási hitelek piacán belül meghatározó személyi kölcsönöknél a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású hitelek aránya minimálisan emelkedett az első háromnegyed évben 2017 első kilenc hónapjához képest (28,3-ről 29 százalékra), addig az öt éven túli kamatperiódusúaké 37-ről 45,2 százalékra ugrott: mindez azt jelenti, hogy a személyi kölcsönök majdnem felét már végig rögzített kamat mellett veszik fel az ügyfelek, hiszen ezeknél a konstrukcióknál jellemzően öt-hét éves a futamidő.
Eközben a változó kamatozású, de legfeljebb egyéves kamatfixálású hitelek súlya látványosan csökken, az idei első háromnegyed évben 44,2 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 67,3 százalékkal.
Ettől függetlenül az éven túli kamatperiódusú hitelek terjedése a lakáscélú hiteleknél a leglátványosabb, ebben kiemelt a szerepe a minősített fogyasztóbarát konstrukciók gyors terjedésének is. Az MNB adatai szerint a legfeljebb egy évig fix kamatozású lakáshitelek aránya egy év alatt mintegy 40-ről 18,9 százalékra olvadt, vagyis egyre kisebb azoknak az adósoknak az aránya, akik az aktuális árelőnyt – és az azzal járó alacsonyabb törlesztőrészletet – részesítik leginkább előnyben a választásnál.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
