A Fed tavaly decemberi előrejelzése 2,3 százalékos GDP-bővülést vetített előre 2019-re az Egyesült Államokban, 2020-ban pedig 2 százalék lehet a növekedési ütem. Jó hír, hogy a belső fogyasztás élénk, a feszes, és a bérnövekedés csak limitált inflációt generál, a kincstári előrejelzés szerint a PCE inflációs mutató csak jövőre lépheti át a 2 százalékos célértéket. A külső tényezők azonban nem adnak okot optimizmusra: nincs megoldás a Brexittel kapcsolatban, a világgazdaság húzóországai az USA-hoz hasonló fázisba léptek, bár még nincs szó recessziós fordulatról. A héten kamatdöntésre összeülő Fednek, bár nem elsődleges feladata, de figyelembe kell vennie a költségvetés állapotát is: a hiány tavaly a 4 százalékára rúgott, és a kamatemelési ciklus kezdete óta emelkedik, az első hitelminősítői figyelmeztetés már meg is érkezett.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A Fed a decemberben közzétett információk szerint a tavalyi 1 százalékos szigorítás után idén visszafogottabb lehet. A múlt havi ülés jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy a testület két kamatemelést fontolhat meg, de a kamatpályát a beérkező adatok határozzák meg, így ebben a hónapban esélytelennek látszik az emelés. A piac ennél radikálisabban látja a helyzetet, és a konszenzus szerint a Fed idén már várhatóan nem emel az alapkamaton, sőt decemberre 5 százalékos esélyt ad egy lazítási lépésnek. A kamatvágás ellen szól, hogy a múltban az egyensúlyi kamatszint beállítása után a szigorítási és lazítási ciklusok között eltelt időszak 12 hónapnál jóval hosszabb volt.
Ebben a hónapban azonban a befektetők nem a kamatszinteket vizsgálják. A világ jegybankjai a 2008-as válság után nem konvencionális eszközökkel igyekeztek gazdaságukat reálértelemben is élénkíti, célzott támogatásaik a bankszektorra és a kötvénypiacra is hatottak. Ilyen az Európai Központi Bank TLTRO programja, a Magyar Nemzeti Bank esetében pedig például az FX swapok állománya. Az amerikai jegybank mérlegfőösszege a mennyiségi lazítás időszakában több mint négyszeresére, 4,51 billió dollárra duzzadt, ezért 2017 őszén megkezdődött a leépítés, amely most havi 50 milliárd dollárral csökkenti a Fednél felhalmozott hitelviszony-megtestesítő értékpapír-állományt.
A havi 50 milliárd dollár két részből áll: 30 milliárdot a Treasury által kibocsátott állampapírok, 20 milliárdot pedig az egyéb ügynökségek és az ingatlanhitel-fedezetű papírok tesznek ki. Az eredeti terv szerint ez a kiszámítható ütem hosszú távon is fennmaradt volna, de egyre több jel utal arra, hogy a Fed visszakozhat. Több tavalyi híresztelés után a múlt hét végén a The Wall Street Journal szellőztette meg, hogy a Treasury által kibocsátott állampapírok esetében úgy dönthet a jegybank, hogy nagyobb mennyiséget tart meg, mint eredetileg tervezte.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
