Vonzók az inflációkövető állampapírok

A tőkepiaci ciklus az érett, késői szakaszához érkezett: a részvények hozam-kockázati aránya a korábbiakhoz képest sokat romlott, az általában is kockázatos árupiac nagy mozgásokat mutat, az emelkedő kamatkörnyezet pedig nem kedvez a középtávon magyar kötvénybefektetést keresőknek sem. Mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valószínűleg rövid távon megkezdi a monetáris kondíciók szigorítását – ami a kötvények másodpiacára akkor is negatív hatást gyakorol, ha konkrét kamatemelés még nem is történik –, már az egy év feletti klasszikus állampapírok is fokozottan ki vannak téve a hozamemelkedés-árfolyamcsökkenés kockázatának. Mit vehet ilyenkor a kifejezetten kockázatkerülő hazai befektető?

Tavaly decemberben tovább lassult a hazai, úgynevezett headline infláció, de az adat félrevezető lehet, ebben a hónapban például a csökkenő üzemanyagárak keltették a dezinfláció képét. Az MNB által közzétett, alapfolyamatokat megragadó árindexek jobban megvilágítják a folyamatot: a monetáris tanács által is előtérbe helyezett adószűrt maginfláció 2,7 százalékról 2,9-re emelkedett, ami fokozódó árnyomásra utal a magyar gazdaságban. Ilyen időszakban, amikor emelkedik az infláció, de még alacsonyak a kamatok, az inflációkövető állampapírok forintban és euróban egyszerű megoldást jelenthetnek az árnövekedés elleni védekezésre. Tegyük hozzá, kifejezetten szolid, de biztos hozammal, amely a nem garantált pénzpiaci alapokról ebben az időszakban nem mondható el.

A forintban elérhető legújabb Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) hároméves futamidejű, az első kamatfizetéskor 4,89 százalékos kamatot fizet, jelenleg ez a legjobb kamatozású prémium-államkötvény. Az új, hároméves PMÁP-konstrukcióval az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a korábbi 1,1 százalékról 1,4 százalékra növelte a kamatprémium mértékét, így az első kamatperiódusra a kamat mértéke a tavalyi inflációval számolva 4,2 százalék lesz. A PMÁP mindig a már lezárt év inflációját veszi számításba a kamatfizetéskor. A 2022/K sorozatszámú papír először jövő márciusban fizet kamatot, majd 2021-ben és 2022-ben is, a konstrukció adóköteles.

Ennél is kevesebbet kamatozik, de biztos hozamot jelent a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK), amelyet hároméves futamidővel bocsátottak ki, és a kamatozása az eurózóna inflációjához van kötve. Minden sorozat a kibocsátáskor meghatározott hónap szerinti infláció mint kamatbázis felett biztosít sorozatonként eltérő, jelenleg 1 százalék kamatprémiumot. Az aktuális éves kamat 2,9 százalék, amelyet 15 százalék kamatadó terhel kifizetéskor, ami még mindig jóval magasabb, mint a bankok eurólekötési ajánlatai.

Azt is számításba kell venni, hogy ezek a kötvények kevéssé attraktívak egy hirtelen emelkedő infláció esetén, gyakorlatilag lemaradnak, mivel egyéves késéssel követik az inflációs trendeket. Európában jelenleg az elemzők nem számítanak hirtelen inflációs nyomásra, inkább gazdasági lassulásra és szelídebb árnövekedési ütemre. Az itthoni helyzet ehhez képes gyorsan változik: a magasabb GDP és bérnövekedés miatt előfordulhat, hogy a most magasnak tűnő 4,8 százalék kevéssé lesz versenyképes 2020-ban, akkor azonban a kamatszámítás is változik. Az elemzői vélemények megosztottak, az ÁKK által is mért hazai infláció 2,7–3,3 százalék körül alakulhat, ezt érdemes összehasonlítani a PMÁP által fizetendő kamatokkal. Az eurózóna árnövekedési ütemét az Európai Központi Bank 1,6 százalékosra becsüli, ezt kell viszonyítani a PEMÁK kifizetéseihez. Mindkét állampapír előre meghatározott árfolyamon (a névérték 99 százalékán) váltható vissza a futamidő lejárta előtt, a kamatfizetést nem kell megvárni, mert a bruttó vételi árfolyam tartalmazza. Mivel nagyon alacsony reálkamat-lehetőségről van szó, érdemes utánajárni a számlavezetési díjaknak is, itt az államkincstárnak megvan az az előnye, hogy az ott vásárolt és tartott inflációkövető papírok számlavezetése ingyenes.

Amerikai dollárban denominált inflációkövető állampapír nem létezik Magyarországon, de a Treasury Inflation Protected Securities (TIPS) sorozat értékpapírszámlára megvásárolható a hazai szolgáltatóknál is. Az állami garancia itt is fennáll, de az amerikai inflációkövető állampapír nem tekinthető kockázatmentes befektetési formának. A TIPS-kötvények esetében az infláció visszaesésekor rosszabbul járunk, mint egy közönséges állampapírral, mert az amerikai állam piaci áron fogadja el ezeket az instrumentumokat. Még nagyobb az ingadozásuk a TIPS-eket tartó tőzsdén forgó alapoknak (ilyen például az Ishare TIPS ETF). Aki ilyet vásárol, tisztában kell lennie a TIPS-eket mozgató két tényezővel: az állampapírpiaci hozammozgásokkal és az infláció változásaival.