Alig van már változó kamatozású kölcsön

Minimálisra csökkent januárra a változó kamatozású konstrukciók aránya az új lakáshitel-szerződéseknél: mindössze 4,4 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 32,3-del – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikai adataiból. A jegybank számsorai szerint az éven túli kamatperiódusú lakáshiteleken belül is egyre inkább a hosszabb ideig fix kamatú konstrukciókat keresik az ügyfelek: miközben az egy és öt év közötti kamatfixálású kölcsönök aránya 39-ről 27,3 százalékra csökkent, az öt és tíz év közöttieké 22,5-ről 58,8 százalékra ugrott egy év alatt. Jelentősen, 6,2-ről 9,5 százalékra emelkedett emellett a végig fix – tíz éven túli kamatperiódusú – lakáshitelek aránya is az új portfólióban.

Bár az első hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az tisztán látszik, hogy az idén tovább emelkedhet a lakáshitelek kamatfixálásának átlagos hossza az új szerződéseknél, miközben a legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönök aránya jóval lejjebb csúszhat az elmúlt év egészére kimutatott 15,4 százalékról. Az sem tűnik túlságosan elhamarkodott következtetésnek, hogy ebben az évben a lakáshitelekért folyamodó ügyfelek döntő többsége az öt- vagy tízéves kamatperiódusok valamelyikét választja majd. Az utóbbit elősegíti, hogy a bankok kínálatában is a hosszabb kamatfixálású konstrukciók kerültek előtérbe az utóbbi hónapokban.

A jegybanki statisztikákból kiolvasható folyamatokat erősítik meg az OTP Bank tapasztalatai is. A hitelintézet közleménye szerint a fix kamatozású lakáshitelek a beérkező igénylések 96 százalékát tették ki tavaly, ami több mint 30 százalékos növekedés 2017-hez képest. A bank várakozásainak megfelelően 2018-ban a hosszabb távon rögzített kamatozású lakáshitelek voltak a legnépszerűbbek: míg korábban az ötéves kamatperiódus volt a legkedveltebb, tavaly már a tízéves vagy a futamidő végéig fixált kamatozású konstrukciók. Az OTP Bank várakozásai szerint a tendencia nem változik az idén sem.

Az MNB adatai szerint a fogyasztási hiteleknél lassabban ugyan, de szintén érezhetően növekedett az ez év januárjáig tartó egy év alatt az éven túl fix kamatozású konstrukciók aránya. A januárban kötött új szerződések 29,2 százaléka volt legfeljebb egyéves kamatperiódusú, miközben egy évvel korábban még a 32,6 százaléka. Eközben az öt éven túli kamatfixálású kölcsönök súlya 38,6-ről 43,6 százalékra ugrott a fogyasztási hiteleknél. A fix hitelek terjedésében itt egyértelműen a személyi kölcsönöké a főszerep: több piaci szereplő kínálatában már kizárólag a futamidő végéig fix kamatú változatok szerepelnek.