Jelentős változás jön az ingatlanalapoknál

Háromról 180-ra növelné az újonnan forgalomba hozott ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaválthatósági idejét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A még szakmai egyeztetés alatt álló felügyeleti ajánlás szerint a hosszabbítás nem vonatkozna a már kibocsátott befektetési jegyekre. Az ajánlás néhány héten belül nyerheti el végleges formáját. A változtatás az indoklás szerint összhangban van az ingatlanalapok valós piaci működésével, hiszen jelentős részük irodaházakat és kereskedelmi ingatlanokat tart a portfóliójában, és ezek értékesítése alkalmasint hosszabb ideig tart.

Az ingatlanalapokba tavaly 437,2 milliárd forint friss tőke áramlott, idén januárban ehhez további 11,5 milliárd csapódott. Az MNB vélhetően ennek a növekedési ütemnek akar gátat szabni. Többek szerint túl kockázatos, ha egy eszköz súlya túlságosan megnő, hiszen fizetési problémák felmerülésekor ez likviditási nehézségeket is okozhat az alapoknál. Vagyis ha egyszerre túl sokan váltják vissza befektetési jegyeiket, akkor egy idő után nem lesz elég pénze az alapnak az igények kielégítésére. Az ingatlanalapok vagyonának gyarapodását egyébként más eszközökkel is lehetne lassítani. Ilyen lehet, amikor meghatározzák, hogy egy alap bizonyos méret fölé nem nőhet, vagy magas belépési jutalékot határoznak meg.

„A felügyelet kezdeményezése jó irányt mutat, összhangban van a stratégiánkkal. Nekünk is fontos, hogy az ügyfelek tisztában legyenek az ingatlanalapok likviditási korlátaival. Ez egy olyan termék, amelynél hosszabb, legalább négy-öt éves távon érdemes gondolkodniuk a befektetőknek. Szerintünk egyéni portfólió szintjén 15-20 százaléknál többet ebbe az eszközbe nem érdemes fektetni. A termék népszerűsége nyilvánvalóan az elmúlt időben itt elérhető magasabb reálhozam miatt emelkedett. A befektetési alapokban lévő pénz negyede van ingatlanalapokban, ami történelmi léptékben már jelentős súly, ugyanakkor a teljes lakossági megtakarításon belül csak 5-6 százalékot képvisel” – mutatott rá Váradi Zoltán, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte az egyelőre csak spekuláció, hogy ezzel az ajánlással a megtakarításokat az állampapírok felé akarja terelni a szabályozó. „Olyan, mindenkire egységesen vonatkozó környezet kialakítását támogatjuk, amely az ügyfelek érdekét szolgálja, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt a befektetési formát mindenki megfelelő módon kezelje. A 180 napos visszaválthatósági idő egyébként jobban illeszkedik az ingatlanalapok struktúrájához” – tette hozzá Váradi Zoltán, és azt is hangsúlyozta, hogy az alapkezelők az ajánlásra úgy tekintenek, hogy az egy még kedvezőbb működési környezet kialakulásához vezet.

„A szabályozás változása után az ingatlanalapok népszerűsége csökkenhet a lakosság körében, hiszen akár fél év is eltelhet, mire szükség esetén visszakaphatják a pénzüket. Az onnan kiáramló és az ingatlanalapokat elkerülő pénznek logikus helye lenne az állampapírpiacon, de ehhez a jelenlegi, nemrég megemelt kamatok mellett egyéb ösztönzőket is ki kell találnia a pénzügyi tárcának. A hatezermilliárd forintos lakossági készpénzállomány lehetne a forrás ahhoz, hogy az államadósságon belül megduplázódhasson a lakossági részarány” – mondta Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Szerinte azonban arra is figyelni kell, hogy ne a bankoknál lévő látra szóló állomány csökkenjen jelentősen, hiszen az a banki forrásokat gyengítené. „A lakóingatlanok árnövekedését is mérsékelhetné, ha csökkenne a főleg kereskedelmi ingatlanokat vásárló ingatlanlapok szerepe. Így további építőipari kapacitás jelenne meg a lakásépítésben” – mutatott rá Bakos Ádám.

Tavaly összesen

437

milliárd forinttal nőtt

a magyarországi ingatlanalapok vagyona