Majdnem másfélszeresére nőtt a hazai lakosság vagyona
A magyar lakosság szegényebb fele a teljes nettó vagyonnak mintegy 9 százalékával rendelkezik – mondta a háztartási vagyonfelmérés adatait összefoglaló kiadvány bemutatásán Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője. A társadalom leggazdagabb 10 százaléka a teljes vagyon 56 százalékát birtokolja, a felső 1 százalék részesedése pedig 25,2 százalék a teljes, 108 665 milliárdos lakossági vagyonból. A legszegényebb decilis vagyona mínuszos, nagyjából egymillió magyarnak 476 milliárd forint tartozása van.
Polarizálódik a társadalom: bár a lakosság szegényebb felének a vagyona nem változott érdemben, sőt emelkedett mintegy 0,2 százalékponttal, addig a felső 1 százalék részesedése 1,9 százalékponttal nőtt. A felső 10 százalék 53 százalékról 56,4 százalékra növelte a részesedését az összvagyonból, ennek alapján elsősorban a hatodik, a hetedik, a nyolcadik és a kilencedik decilis vagyonának relatív csökkenése figyelhető meg. Nominálisan minden decilis növelte a vagyonát 2014 és 2017 között, az egy háztartásra jutó vagyon 18,3 millió forintról 27,1 millió forintra emelkedett, ez azt jelenti, hogy majdnem másfélszeresére – 48 százalékkal – nőtt a vagyon, míg az infláció mindössze 5 százalék volt ez alatt időszak alatt. A háztartások teljes vagyona 2014 és 2017 között 44 százalékkal nőtt (az előző számhoz képest az eltérést az adja, hogy a háztartások száma csökkent), elsősorban az ingatlanok értéke emelkedett a vizsgált időszakban. Míg az egy háztartásra jutó vagyon mediánértéke 12 millió forint, addig Budapesten 21,3 millió, Közép-Magyarországon pedig 20,1 millió forint a középérték. Az országosnál csak az Észak-Dunántúlon mértek magasabb értékeket: 14,2 millió forintot. A legszegényebb régió Észak-Magyarország 7,7 millió forinttal, azonban az Észak-Alföld sem áll sokkal jobban: a nettó vagyon középértéke 8,7 millió forint.
A vállalatok szerepe egyre nagyobb a jövedelemtermelésben – mondta Simon Béla, az MNB elemzője a nem pénzügyi vállalati szektorról készült kiadványt ismertetve. A magyar cégek pénzügyi eszközei nagymértékben elmaradnak az európai átlagtól, különösen ami a kötvénykibocsátásokat illeti. A közösségi vállalatok vagyona és árbevétele emelkedik ugyan, a hozzáadott értékük azonban csökken. A jegybanki felmérés szerint az iparban a legmagasabb, 37 százalék a bruttó hozzáadott érték, az egyéb kategóriában 10 százalék körüli, a kereskedelemben pedig 14 százalék. Az egymilliárd forintnál nagyobb vagyonú cégek aránya mintegy 2 százalék, mégis, az árbevétel 72 százaléka és az eredmény kétharmada származik ezektől a vállalatoktól (egyébként a munkavállalók felét ezek foglalkoztatják). Ennek az az oka, hogy a nagyobb vállalatok hatékonyabban működnek, mint a kisebbek. A tulajdonosi szerkezet vizsgálata azt mutatja, hogy a közösségi tulajdonú vállalatok is kevésbé hatékonyak, mivel a nettó árbevételre jutó eszközállományuk majdnem 80 százalékkal magasabb, mint más tulajdonosnál, és a személyi ráfordításaik aránya is 18,9 százalékos, miközben a magánszektorban 9,6 és 11,3 százalék közötti.
