Az argentínai elnökválasztás újabb megrázkódtatásokat okozhat
Argentína utoljára május 10-én emelt, az irányadó ráta most 73,24 százalékon áll, ami a január elején érvényes 59,42 százalékhoz képest jelentős szigorítás, a deviza mégsem tud érdemben erősödni. Az elmúlt tizenkét hónapban annak az esélye, hogy az állam öt éven belül ismét csődöt jelent, 235 százalékkal nőtt a CDS-árazások szerint. Bár tavaly az IMF-fel sikerült megállapodni egy 57 milliárd dolláros kisegítő csomagról, az infláció 55 százalékos, és a gazdaság mély recesszióban van, tavaly 2,5 százalékkal csökkent a GDP. A friss adatok, ha lehet, még ijesztőbbek. Az ipari termelés 13,4 százalékkal zuhant márciusban az előző év azonos időszakához képest, ami a tizenegyedik csökkenő érték volt sorozatban, az építőipari indexek éves alapon 12,3 százalékot estek, immár hetedik hónapja tartva a trendet.
Az elnökválasztás évében egyre nagyobb népszerűségnek örvend Cristina Fernández de Kirchner egykori elnök, akinek a gazdaságpolitikája a jelenlegi csődközeli helyzethez vezetett. Az argentin deviza az elmúlt hetekben nemcsak a megjelenő gazdasági adatokra, hanem az októberi elnökválasztással foglalkozó közvélemény-kutatásokra is reagált, mivel a jelenleg hatalmon lévő Mauricio Macri népszerűsége csökken. Hiába emeltek vádat Kirchner ellen korrupció gyanújával, most ő vezeti az elnökválasztási pollokat. A befektetők nem csak egy kedvezőtlen gazdasági fordulattól tartanak. Úgy értékelik, hogy egy újabb Kirchner-elnökség egyenlő lenne azzal, hogy Argentína nem fizet bizonyos korábban kibocsátott államkötvényei után, ahogyan ez a múltban már több alkalommal megtörtént.
A hírekre a kötvénypiac is folyamatos eladással reagál, a 2021-ben lejáró hároméves kötvényekkel új csúcsukon kereskednek, bőven 12 százalék felett, az ötéves szegmens 11,3 százalék körül áll, míg a tízéves szegmens is átlépte a 10 százalékos hozamküszöböt. A gyengülő deviza másodkörös hatásai emelik az inflációt, amelyről holnap várhatók friss adatok. Az erős dollár tovább növeli Argentína finanszírozási igényét, és a multinacionális cégeket is arra készteti, hogy csökkentsék profitvárakozásaikat.
Az elszigetelődött országnak Venezuelához hasonlóan egyre csökken a nemzetközi szerepe, adósságait a jelentős piacbefolyásoló szereplők már alig vásárolják a korábbi, évekig tartó – kötvényekkel kapcsolatos – pereskedés miatt. Ezért az elemzők nem számítanak arra, hogy a helyzet rosszabbra fordulása egy fejlődő piaci devizaeladási hullámot vagy válságot indítana el.
