Egyből rükvercbe kapcsolt az Uber

Az Uber részvényei 7,6 százalékos eséssel 41,57 dolláron zárták első tőzsdei kereskedési napjukat pénteken. A 45 dolláros áron kibocsátott papírok annak ellenére szerepeltek ilyen csúfosan, hogy az amerikai S&P 500-as tőzsdeindex napközben irányt változtatva végül emelkedéssel zárt. A Dealogic elemzőcég adatai szerint az utóbbi két évben csupán az újonnan tőzsdére lépő cégek 20 százaléka esetében csúszott a részvény kurzusa a kibocsátási ár alá már a debütálás napján.

Ráadásul az Uber a konkurens Lyft fiaskójára tekintettel el akarta kerülni a túlárazást, ezért az árat – az utóbbi két hónapban kétszer is leszállított – kibocsátási ársáv alsó szélére pozicionálta. A Lyft az első napot 7 százalékos mínuszban zárta, jelenleg a jegyzés során részvényhez jutó befektetők 28 százalékos mínuszban vannak.

A világ legismertebb fuvarmegosztó vállalata egyébként jól kezdte az első napját a tőzsdén. A viszonteladó brókercégek felpörögtek, és az első tíz percben több üzletet kötöttek, mint a Lyft esetében az első két órában. A piacon azonban sokan visszarettentek az Uberbe való beszállástól, hiszen a cég a kibocsátási tájékoztatójában figyelmeztetett, hogy talán sohasem lesz nyereséges. Robert Johnson, a nebraskai Creighton Egyetem közgazdászprofesszora szerint nem meglepő az óvatosság, hiszen a cég veszteséges, ráadásul új belépők jelenhetnek meg az üzletágban, amely egyébként a jogi környezetre is igen érzékeny. Emellett az időzítéssel is peche volt a társaságnak.

Később mégis magára találhat a részvény, mert a vállalat egyfajta szuperalkalmazás kifejlesztésén dolgozik, amelynek segítségével különféle logisztikai szegmensekbe törhet be az ételszállítástól a pénzügyi szolgáltatásokig, akárcsak ázsiai szektortársa, a Grab. A társaságba először beszálló részvényesek – mint a Benchmark vagy a First Round Capital – a tőzsdére lépést kihasználva eladták részvénycsomagjukat, de például a japán Softbank, amely 2018-ban 49 dolláros áron jutott részvényei zöméhez, bízik az Uber jövőjében.