Elmozdulhatott a mélypontról az eurózóna gazdasága

Nem jelenik meg piacmozgató makrogazdasági adat a héten, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezúttal nem közöl adatot, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eseménynaptára is üres, egyedül az államháztartás április végi helyzetéről közöl részletes tájékoztatót a Pénzügyminisztérium. Az előzetes adatok szerint idén áprilisban az államháztartás központi alrendszerében 102,9 milliárd forint többlet keletkezett, ezzel a négyhavi hiány 39 milliárd forint volt, mindez pedig összhangban van a kormány várakozásaival. A héten számos európai országból feldolgozóipari és szolgáltató szektori beszerzésimenedzser-indexek (BMI) érkeznek. Az első negyedévben az eurózónában (és az Egyesült Államokban is) kettősség alakult ki, mivel a havi konjunktúraindikátorok (kiskereskedelem, export) jobban alakultak a vártnál, ennek ellenére a BMI-adatok hónapról hónapra csalódást okoztak. Így tisztán a bizalmi indexekre hagyatkozva a valóságosnál pesszimistább kép alakulhatott ki. „Az első negyedéves GDP-adatok azonban – összhangban a havi konjunktúraindikátorokkal – arról árulkodnak, hogy az eurózóna esetében akár túl lehetünk a mélyponton” – mondta Módos Dániel, az OTP Bank elemzője. Előretekintve azonban az elemző szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Bár az euróövezetben a legfontosabb mutatók (munkaerőpiac, fogyasztás) alapvetően rendben vannak, az utóbbi hetekben a korábbiaknál nagyobb mértékben eszkalálódó amerikai–kínai kereskedelmi háború éreztetni fogja hatását az eurózónában is. A közelmúltban a BMI-k és egyéb bizalmi indexek túl pesszimistának bizonyultak, de ha tovább romlanak, az növeli a valószínűségét, hogy a vártnál jobb első negyedéves, negyedév/negyedév összevetésben 0,4 százalékos európai GDP-adat ellenére az eurózóna kilátásai nyomottak maradnak. A 2019-es növekedésre vonatkozóan 1,2 százalékos a várakozás, ennek eléréséhez az első negyedévihez hasonló, 0,3-0,4 százalékos negyedév/negyedéves dinamikára lenne szükség – fűzte hozzá Módos Dániel. A Bloomberg piaci konszenzusa szerint a feldolgozóipari BMI euróövezeti szinten 47,9-ről 48,2-re, a szolgáltatói BMI pedig 52,8-ről 53-ra emelkedhet.

Az EU-tagországokban a héten európai parlamenti választást tartanak, 751 képviselői szék sorsa dől majd el. Ha az Egyesült Királyság kilépett volna az EU-ból, 705 helyet osztottak volna szét, de mivel a dolgok jelenlegi állása szerint az új parlament július 2-i alakuló üléséig a Brexit nem zárul le, ott is meg kell tartani a választást. A Financial Times legfrissebb előrejelzése szerint az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége veszít majd képviselői helyeket, de továbbra is ők maradnak a két legtöbb képviselőt tömörítő pártcsalád. A legtöbb pluszhely várományosa a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, a megalakuló parlament tagjainak közel 7 százaléka pedig új pártcsalád(ok)hoz tartozhat majd. A választás egyik tétje, hogy a centralista pártok meg tudják-e tartani a többségüket, ami biztosítaná, hogy ők jelöljék az Európai Bizottság új elnökét. Hogy a megválasztott képviselők ténylegesen melyik pártcsaládhoz csatlakoznak majd, az az alakuló ülés előtt, júniusban dől el.