Fókuszba kerültek a fiatalok

Új, egyre bonyolultabb pénzügyi termékek jelennek meg a piacon, az ezzel járó kockázatokat pedig meg kell érteni, és kezelni is tudni kell – jelentette ki Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az Okosan a pénzzel! című konferencián. Mint mondta, a pénzügyi tudatosság hiánya nagy károkat tud okozni az egyes embereknek, és a költségvetésnek is, a bajt pedig – ahogyan az egészségügyben is – olcsóbb megelőzni. A kormány ezért fogadta el 2017 végén a pénzügyi tudatosság fejlesztési startégiáját, amelyben prioritás a pénzügyi oktatás. Az államtitkár véleménye szerint a pénzügyek oktatásának a köznevelés részévé kell válnia. Változtatni kell azon is, hogy ma Magyarországon csak nagyon kevés iskolában lehet a büfében készpénz nélkül fizetni vagy osztálypénzt gyűjteni.

Általánosan is rossz helyzetet mutat, hogy az OECD módszertanával készült felmérés szerint 2010-hez és 2015-höz képest csökkent a lakosság pénzügyi tudatossága. Vagyis a magasabb elkölthető jövedelem a pénzügyi sérülékenységet csökkentette, de a tudatosságot nem növelte – vonta le a következtetést Gion Gábor.

Szintén borús a kép, ha a nyugdíjcélú megtakarításokat, illetve a nyugdíjasok megtakarításait vizsgáljuk – mondta, hozzátéve, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosságra nevelésének folyományaként talán az idősebbekre is tudnak hatni. Erre szükség is lenne, hiszen a már nyugdíjasoknak több mint a fele csupán az állami nyugdíjrendszerből szerez bevételt, megtakarításait pedig vagy készpénzben, vagy „sima” bankbetétben tartja. Jó hír viszont, hogy a megtakarítók aránya 7 százalékponttal emelkedett az utóbbi időben, de a felmérések szerint az aktív lakosság körében a nyugdíjcélú megtakarítás csak az ötödik helyen áll. Megelőzi az előre nem látható kiadásokra, az egészségügyre, a saját lakásra és a gyermekek tanulmányaira történő spórolás. Az államtitkár szerint ugyanakkor például az első két célra hatékonyabban lehetne a piacon elérhető biztosításokat használni.