Lazítást jeleznek előre az amerikai hozamszintek

Az egyre inkább keményedő amerikai–kínai kereskedelmi háború májusi fejleményeire (kölcsönös vámemelések, a Google Huawei elleni lépései) az amerikai részvény- és államkötvénypiac szereplői, úgy tűnik, nem egyformán reagálnak abban az értelemben sem, hogy a két instrumentum eltérő jövőképet vetít előre. Kedden este az S&P 500 amerikai index

1 százalékkal jobban állt az előző heti eladási hullám utáni szinthez képest. A kötvényhozamok azonban nem reagáltak ennyire rugalmasan. A tízéves amerikai államkötvény hozama 2,4 százalék körül mozgott kedd este, 40 bázisponttal addigi 2019-es legjobbja alatt, és alig 10 bázisponttal az idei mélypontja felett. A helyzeten a szerda estére várt, Fed-jegyzőkönyvvel kapcsolatos pozitív várakozás módosított felfelé néhány bázispontot. Úgy tűnik, a befektetők most óvatosan optimisták, hiszen a részvénypiaci emelkedést nem követi állampapírpiaci hozamemelkedés. Mindez arra utalhat, hogy a befektetők többsége inkább lefelé mutató kockázatot lát az amerikai gazdasági növekedés tekintetében. Természetesen addig, amíg nyilvánvaló pozitív fordulat nem következik be a kereskedelmi háborúban, a részvények és az állampapírok is nyomás alatt maradnak. A kontrasztot fokozza, hogy miközben a részvényárfolyamok emelkednek, folyamatosan áramlik ki a pénz ezekből az instrumentumokból. Az Investment Company Institute adatai szerint a részvényalapokból 2019-ben 135 milliárd dollárt vontak ki, miközben a kötvényalapokba 169 milliárd áramlott be. Ez arra utal, hogy a kötvénypiac helyesebb képet adhat az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről, mint a részvénypiac.

Az államkötvényhozamok alacsony szintjét az is magyarázza, hogy a határidős ügyletekből visszaszámított értékek alapján a piac szeptemberre 42 százalékos valószínűséggel áraz kamatcsökkentést, 2020 júniusára pedig 70 százalékossal. Május elején, közvetlenül a Fed-ülés után a szeptemberi kamatcsökkentés esélye 25 százalék volt, a decemberi esélye pedig 50 százalék. Jerome Powell akkori beszédéből a piaci szereplők arra a következtetésre jutottak, hogy a lazítás esélye csökkent, mivel az elnök az inflációt átmenetinek nevezte.

A kamatvárakozások mellett lent tartja a hozamokat, hogy a piaci szereplők szerint a Fed 2020 januárjától ismét elindítja a kötvényvásárlásokat, alapvetően az állampapírokra összpontosítva, szemben a válsággal, amikor a jelzálog volt

a fókuszban. A Wells Fargo szerint a Fed állománya a történelmi csúcsa fölé emelkedhet, és miután az előrejelzések szerint a következő évtized végéig tarthatnak a vásárlások, 2029-re az állomány értéke elérheti a 4 ezermilliárd dollárt.

Eközben az amerikai vállalatikötvény-piac az idén a külföldi befektetők érdeklődését is felélénkítette. A Fed váltása a kamatemelés felől a „wait and see” irányába segített a külföldiek számára is attraktívvá tenni az amerikai magas hozamú vállalati kötvényeket, a jelenleg várt kamatcsökkentések pedig a devizaárfolyam fedezetiköltség-csökkenését eredményezhetik. A befektetési kategóriába sorolt papírok 5,6 százalékos hozamot produkáltak az idén, szemben a tavalyi 2,2 százalékkal. A magas hozamú kategóriában ezek a számok 8,3, illetve 2,3 százalékként adódnak a Bank of America indexeit alapul véve. Az amerikai pénzügyminisztérium tőkeáramlásokra vonatkozó adatai szerint, amelyek két hónapos késésben vannak, az amerikai vállalati kötvények külföldi nettó vásárlását 11,3 milliárd dollárra teszik az év első két hónapjában, miközben novemberben és decemberben mintegy 15 milliárd dollár értékben értékesítettek külföldieknek. Az EPFR Global szerint a január–áprilisi időszakban az USA befektetési fokozatú kötvényeibe fektető alapokba több pénz érkezett külföldről, mint amennyi kiáramlott, miközben tavaly, június és december között még negatív volt az egyenleg. Az érdeklődés annak ellenére élénk, hogy a külföldi befektetők számára az amerikai vállalati kötvényekbe fektetés pluszköltségekkel jár. Egy japán befektetőnek a Reuters számításai szerint jelenleg 2,85 százalékos fedezeti költsége van, szemben a tavalyi 3,25 százalékkal. Európaiak számára az árfolyamkockázat-fedezés költsége 3,1 százalék körüli, valamivel kevesebb a tavaly novemberi 3,4 százaléknál. A fedezeti költségek levonása után a 3,1 százalékos hozam marad, szemben az európai magas hozamú kötvények 3,5 százalékos hozamszintjével.