Kamatvágással reagálhat a Fed a lassulásra

Egyértelmű, kamatcsökkentésre utaló iránymutatásként értelmezték a piacok Jerome Powell tegnapi szavait. A Fed elnökének beszéde után adták a dollárt, vették a feltörekvő devizákat, így a forintot is. Az amerikai részvénypiac hirtelen felpattanását a korábbi tömeges shortpozíciók zárása is támogatta. Az európai helyzet nem ilyen egyértelmű az Európai Központi Bank (EKB) mai ülése és az olasz túlzottdeficit-eljárás megindítása után. Itt inkább a lassulás miatti kockázatkerülés és egy meglepetésszerű lazító lépésben való reménykedés keveréke jellemzi a befektetői magatartást. A tízéves német államkötvény hozama történelmi mélypontra, mínusz 0,22 százalékra csökkent a tegnapi kereskedésben. A reakció hevesnek mondható, mivel a Powell-beszéd nem tartalmazott konkrét ígéretet, mindössze annyit, hogy a kereskedelmi háború növekedésgátló hatása érezhető, és a jegybanknak meg kell tennie a szükséges lépéseket.

A Moody’s hétindító anyagában összefoglalta az amerikai kereskedelmi fellépéssel kapcsolatos legfontosabb megállapításait. A hitelminősítő elemzői a korábban becsült 60 százalékról 40 százalékra csökkentették annak a valószínűségét, hogy a június végi G20-csúcstalálkozón sikerül megállapodni a kereskedelmi háború fő vitapontjaiban. Elemzésük szerint, ha a magasabb vámtarifák hosszabb ideig érvényben maradnak, akkor az ennek következtében fellépő gazdasági lassulás a jövő évi elnökválasztás előtti kampány központi témájává válhat. A nemzetközi vállalatok által még elfogadhatónak ítélt fájdalomküszöb a Moody’s becslései szerint a 10 százalékos vámnál húzódik, ennél magasabb, például 25 százalékos tarifa már súlyos károkat okoz a globális kínálati láncokban, és egyértelműen rontja a gazdaság helyzetét világszerte.

A Moody’s a recesszió elkerülésére azt vetette fel, hogy egy amerikai kamatvágás fordíthatná vissza a leggyorsabban az inverz hozamgörbét. Részletesen leírja azonban, hogy a múltban a Fed általában lassan reagált a recesszió közelgő jeleire. Az Egyesült Államokban 2007 augusztusát megelőzően például 15 hónapon keresztül voltak magasabbak a rövid kötvényhozamok a hosszú lejáratúaknál. Egy másik válságidőszakban, 1998-ban azonban mindössze két hónapig állt fenn ez a piaci anomália, mielőtt a jegybank lazítani kezdett volna a monetáris feltételeken. A Moody’s statisztikája szerint 1984 óta összesen 42 olyan hónap volt, amikor az irányadó alapkamat legalább tíz bázisponttal magasabb volt, mint a tízéves állampapír hozama. Az elemzés arra is kitér, hogy az elmúlt negyedszázadban az inverz hozamgörbe megjelenését követően nem azonnal kezdődött meg a gazdasági visszaesés és az azt kísérő eszközárcsökkenés. Az elmúlt három recesszió esetében átlagosan 16 hónapos csúszással kezdtek a rossz hírek érkezni a gazdaságból és a tőzsdékről. Természetesen voltak olyan tőzsdei besszidőszakok is, amelyek előtt nem volt tapasztalható az inverz hozamgörbe kialakulása.