Lehetetlen feladatnak ígérkezik az új adategyeztetési értesítés
Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben, és így hatályba is lépett a pénzmosás elleni törvény legújabb módosítása, ezzel az azonosítást eddig el nem végző ügyfelek elkerülték, hogy számláikat a pénzintézetek ma letiltsák. A törvénymódosítást közleményben üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség is.
A parlament által elfogadott jogszabály-módosítás végrehajtása azonban több ponton aggályos lehet. A jogalkotók a pénzintézeteknek három napot adtak arra, hogy a még nem azonosított ügyfeleket kiértesítsék, így a bankoknak, takarékoknak péntekig elvben postázniuk kellene a csaknem egymillió még nem azonosított ügyfélnek a figyelemfelhívó levelet. Ez éppen azoknál a pénzintézeteknél okozhat megoldhatatlan feladatot, amelyek a rendes adategyeztetéssel is elmaradtak – döntően azért, mert ügyfeleik az átlagosnál jóval kisebb mértékben vesznek igénybe elektronikus csatornákat – internet- vagy mobilbankot. Az érintett magánszemélyek zöme egyes hírek szerint az idősebb, vidéki ügyfelek közül kerül ki – számukra a fentiek okán az elektronikus adategyeztetés sem igazán lehetséges, tehát szükséges a személyes jelenlét.
A feladat azonban a többieknek sem egyszerű. A hitelintézeteknek tegnap volt először lehetőségük arra, hogy leválogassák a még nem azonosított ügyfeleket, a 72 óra alatt nemcsak a postai előkészítés, de az e-kommunikáció megszervezése sem egyszerű ekkora esetszám mellett. (A Magyar Postának is kell időt hagyni ilyen számú levél felvételére, feldolgozására.) Külön probléma, hogy a kiértesítést a szűk határidő miatt nem lehet az egyébként bevett ügymenetben szereplő havi számlakivonathoz kapcsolni, hiszen a június végi zárás csak a kiküldési határidő után esedékes. Fontos kérdés, hogy a felügyeleti jogkörében eljáró jegybank milyen módon szankcionálja majd az értesítés kiküldésére szolgáló határidő be nem tartását.
Mind az MNB, mind a banki érdekképviselet pozitívumként emelte ki, hogy az elmúlt hetek célirányos kommunikációja ráirányította a figyelmet a problémára, és az adategyeztetéssel elmaradt ügyfelek száma alaposan lecsökkent. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza a két közlemény, hogy bár a határidő módosítása lehetővé teszi, hogy az ügyfelek elkerüljék a hosszas várakozást, az ügyintézést nem érdemes halogatni, mert a következő hetekben a csituló médiafigyelem mellett könnyen ismét a feledés homályába veszhet a probléma.
A keserű ébredést az teszi majd még súlyosabbá, hogy a parlament által meghatározott október 31-t háromnapos ünnep követi, azaz aki nem azonosította magát a fenti határidőig, az péntektől vasárnapig bizonyosan nem jut hozzá a pénzéhez. A szabályozás szerint ugyanis a számlaforgalom – például a bankkártyás fizetés – csak akkor állítható újra vissza, ha az ügyfél eleget tett az adategyeztetési kötelezettségének. Ezt a halottak napi és a hét végi zárvatartás miatt csak november 4-én lehet megtenni.
Nem csak a bankokat érinti a kérdés
A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy az azonosítási kötelezettségben nem csak a bankok érintettek. A törvény hatálya alá tartoznak például a magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, befektetési szolgáltatók, valamint az életbiztosításokat kezelő biztosítók is. | VG


