Felkészülve várta a lakosság a MÁP Pluszt

Óvatosan, de ismét a hosszabb lejáratú magyar állampapírok felé fordultak a külföldi befektetők májusban, derült ki az Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi értékpapír-statisztikájából. A külföldiek tulajdonában lévő, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya 135 milliárd forinttal nőtt, ami elsősorban a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírok állománynövekedéséből adódott. Májusban az MNB monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamat- és egyéb kondíciókon, hivatalos közleményében úgy fogalmazott, hogy az Európai Központi Bank szigorítási lépései még tovább tolódhatnak, így a laza monetáris kondíciók az eurózónában a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn. Ezt a piac pozitív iránymutatásként értelmezte a hazai monetáris politikát illetően is.

Az állampapírpiacon egy másik, a háztartások javuló pénzügyi tudatosságára rávilágító folyamat is tetten érhető. A háztartások májusban megkezdhették a felkészülést a kedvező hozamú Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) júniusi bevezetésére, és 193 milliárd forinttal csökkentették állampapírban lévő megtakarításaikat; ezen belül a rövid lejáratú forintállampapírokból 160 milliárd, a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 35 milliárd forint volt az állománycsökkenés. A MÁP Plusz júniusi – már nyilvánosságra hozott – eladási statisztikái megerősítik ezt a hipotézist. A háztartások a befektetési jegyekből szintén csökkentették az állományukat, 6 milliárd forint értékben.

Az állampapír-állomány értékét a hozamcsökkenés és a külföldi vásárlóerő okozta állománynövekedés határozta meg. A hosszú lejáratú forintállampapírok piacán májusban új kibocsátásra nem került sor, egy papír járt le 190 milliárd forint értékben. Az aukciókon 350 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéke 105 milliárd forintot ért el. A rövid lejáratú forintállampapírok piacán a diszkontkincstárjegyek ki- és rábocsátásai 148 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 266 milliárd forint volt. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árfolyamváltozás 145 milliárd forint volt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán májusban sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 22 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 54 milliárd forinttal növelte az állományt. Összességében a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 238 milliárd forinttal nőtt májusban.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya a tranzakciókból eredően 167 milliárd forinttal nőtt májusban. Ebből a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya 132 milliárd forinttal, a jelzáloglevél-állomány 18 milliárd forinttal és az egyéb kötvényállomány 14 milliárd forinttal növekedett a hitelintézeteknél.

A májusi részvénypiaci lejtmenet két adatban is tetten érthető. Egyrészt az árváltozás minden tulajdonosi szegmensben negatívan hatott a részvényállomány értékére. A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értéke 399 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A hitelintézeti részvények 3443 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 4914 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 60 milliárd forintot értek. A vezető blue chipek árfolyama csökkent, így a részvénypiaci kapitalizáció majdnem 5 százalékkal került lejjebb. Az árváltozás 397 milliárd forinttal csökkentette az állományt. Másrészt úgy látszik, hogy a háztartások kihasználták a kedvezőbb magyar részvénypiaci árfolyamokat, a tőzsdei részvényeik volumene 50 milliárd forinttal növekedett ebben a hónapban.