Mérsékelte Mol-célárát a Goldman Sachs
Csökkentette a Mol-részvényekre vonatkozó célárát tegnap a Goldman Sachs. Az elemzőház nem vágott nagyot, a korábbi 3800 forintot 3700 forintra módosította, az ajánlás is maradt vétel. A 12 havi célárfolyam 23 százalékos felértékelődéssel kecsegtet a jelenlegi, 3000 forint környékén billegő árfolyamhoz képest. A Reuters adatbázisában a Renaissance Capital célára a legmagasabb 4400 forinttal, de a legalacsonyabb is – 3200 forint – meghaladja az aktuális tőzsdei árfolyamot.
A Goldman szerint a tartósan emelkedő osztalékpálya pozitív hatása nincs beárazva a jelenlegi Mol-árfolyamba, pedig a következő két évben is számíthatnak a részvényesek rendkívüli osztalékra. Az idei nyereségből részvényenként 156,75 forint erejéig részesedhetnek, a 2020-as profitból 172,4, rá egy évre pedig 190 forint szerepel az elemzésben. Az osztalék emelése a Goldman szerint a Mol petrolkémiai üzletágában elhatározott beruházás költségvonzata miatt sincs veszélyben, a nyereség-visszaosztásnak stabil hátteret biztosít, hogy 2020-szal bezárólag az egy részvényre jutó szabad cash flow az aktuális részvényár 10 százaléka körül alakulhat.
A Goldman szakértője kiemelte, hogy a Mol finomítói komplexitása kifejezetten magasnak számít régiós összevetésben, a Brent típushoz képest nehezebb és magasabb kéntartalmú orosz nyersolaj (Ural blend) aránya a finomítói mixében 93 százalék feletti – hasonlóan magas az arány a lengyel PKN finomítóiban is.
A Goldman szerint a jövőben a kőolaj jegyzési ára mellett a Brent és az Ural közti különbözet alakulása lehet meghatározó a Mol teljesítményére. Az Ural típusú kőolaj a múltban többnyire 1-2 dollárral olcsóbb volt a Brentnél, ez a különbség az idén többször eltűnt, sőt az orosz típus ára hetekre meghaladta az északiét. A különbözet májusban volt a csúcson, akkor az orosz típus hordónként 82 dollárcenttel volt drágább a Brentnél, júniusban viszont a megszokott mederbe tért vissza a spread, vagyis az uráli volt olcsóbb két dollárral. Elviekben az uráli típus drágulása nem kedvez a Mol eredményszámainak, hiszen orosz olajat dolgoz fel a finomítóiban, de a késztermékek árazása sokkal inkább a Brent árfolyammozgásával függ össze. Az amerikai bankház szakértője szerint a Mol kifejezetten kedvező pozícióból várhatja az IMO2020 szabályozás bevezetését, mivel a sztenderd jövőre drasztikus dízelkereslet-növekedést eredményezhet. Az előírás szerint jövő januártól a partoktól távolabb sem használhatnak magas kéntartalmú fűtőolajat a tengerjáró hajók, helyette gázolajra kell átállniuk.
A régió olajszektorában a jelentési szezon hamarosan kezdetét veszi, a Mol augusztus 2-án teszi közzé a számait. A CEEMEA régió (Közép- és Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika) olajfinomító cégeitől 20 százalékos EBITDA-növekedésre számít a Goldman az első negyedévhez képest. Alapvetően három oka lehet az eredményesség megugrásának: a javuló petrolkémiai marzsok, a könnyű és a nehéz típusú nyersolaj árkülönbözetének növekedése, valamint a benzin- és a dízelüzemanyag, illetve a kőolaj jegyzési ára közti különbözet (úgynevezett crack spreadek) emelkedése. A Mol EBITDA-ja 22 százalékkal emelkedhet az első negyedévhez képest, míg nettó profitja 53 százalékkal haladhatja meg azt (a 2018-as bázisnegyedévhez képest viszont stagnálhat a Mol EBITDA-ja és adózott profitja is). Az egész év tekintetében a Goldman kismértékben – 3 százalékkal – lefelé módosította a Mol amortizációs költségekkel együtt számolt üzemi eredményét, az IMO2020 miatt a jövő évit viszont 1 százalékkal javította. A Goldman szerint a Mol nettó profitja az idén 308,7 milliárd forint lehet, jövőre 402,5 milliárd forint, 2021-ben pedig 353 milliárd forint.
