Líbiai olajmező üzemeltetőjévé válhat a Mol

A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Biró Marcell kezdeményezésére biztonsági és – Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnöke részvételével – energetikai együttműködésről állapodtak meg Magyarország és Líbia képviselői Budapesten.

Biró Marcell hivatalában fogadta Líbia állam nemzetbiztonsági főtanácsadóját, Ibrahim Dbeibát és az általa vezetett delegációt. A felek a kétoldalú diplomáciai, biztonságpolitikai, energetikai és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről egyeztettek, valamint szándéknyilatkozatot írtak alá az illegális migráció elleni közös fellépésről az erről kiadott közlemény szerint.

Nagyot lépett a Mol

A líbiai látogatás célja volt a két ország energetikai együttműködésének megerősítése is. Ennek érdekében Hernádi Zsolt, a magyar Mol csoport elnöke egyetértési megállapodást írt alá Maszud M. Szulemannal, Líbia legnagyobb olajvállalata, a National Oil Corporation (NOC) elnökével. A megállapodás

• az energetikai kapcsolatok fejlesztésére
• és a hosszú távú együttműködés erősítésére

vonatkozó közös célokat és szándékokat rögzíti, fokozva ezzel hazánk energiabiztonságát.
Az aláírás után a Mol közleményt adott ki. A most kötött stratégiai partnerségről azt írja, hogy az

• a szénhidrogén-kutatás,
• a műszaki innováció
• és a nyersolaj-kereskedelem

területét érintő együttműködés alapjait fekteti le.

A Mol csoport kilenc országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, amelyből nyolc országban termel: Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Magyarországon. Ahhoz, hogy napi termelését a következő öt évben legalább 90 ezer hordó olajegyenértékre növelje, erősítenie kell a nemzetközi portfólióját. E célt szolgálta a kazahsztáni nemzeti olajtársasággal (KazMunayGas), az azeri nemzeti olajtársasággal (Socar) és a török nemzeti olajvállalattal (Turkish Petroleum) indított együttműködése. Ezek eredményeként a Mol üzemeltetőként hamarosan megkezdi a szárazföldi kutatást Azerbajdzsánban, a Shamakhi-Gobustan régióban, és a közös szénhidrogén-kutatás már meg is kezdődött Magyarországon a Turkish Petroleummal.

Már korábban is érkeztek hírek a líbiai tervekről

Tavaly decemberben arról lehetett olvasni, hogy miután Líbia újraélesztette az olaj- és gázmezők engedélyeztetését és feltárását, a lengyelországi Orlen és a török TPAO mellett a Mol is kereste az ebből adódó líbiai lehetőségeket: 

• A TPAO már júliusban szándéknyilatkozatot írt alá a NOC-kal egyebek mellett egy tízezer négyzetkilométeres tengeri blokk kétdimenziós szeizmikus vizsgálatáról, továbbá kvalifikálta magát egy múlt évi líbiai pályázatra, amely a feltárásra és az infrastruktúrára vonatkozott.
• Az Orlen szintén tavaly a PGNiG Upstream North Africa leányvállalatán keresztül újraindította a kutatást a Murzuq-medencében. E társaság üzemelteti az 5500 négyzetkilométers EPL 113 koncessziót, és mérlegeli az Al-Wafa mező kínálta lehetőségeket. 
• A Mol közel húsz év után, tavaly nyáron először minősítette magát operátornak Líbia nemzetközi engedélyezési körében, 47 vállalat egyikeként. Lépése segíti nyersolajforrásainak diverzifikálását, és bővíti jelenlétét a feltörekvő upstream piacokon. A csoport Tripoliban foglalkoztat egy kutatás-termelésért felelős ügyvezető alelnököt is.

Most gyorsulnak fel az események, készül a Mol

A NOC nyilvános kutatási pályázatainak meghirdetése a korábbi várakozások szerint most februárban lesz. Összesen 22 olajkutatási és -fejlesztési területről van szó, ebből 11 blokk tengeri és 11 szárazföldi. Az ország feltáratlan szénhidrogénkészlete 91 milliárd hordó olajnak felel meg a becslések szerint, ez lehet a legnagyobb Afrikában. 

Líbia kőolajtermelése 2011 augusztusában, a polgárháború alatt mindössze napi 7000 hordóra esett. 2020–2022-re a termelés erősen ingadozott a blokádok és a politikai instabilitás miatt, gyakran napi 500 ezer és egymillió hordó között mozgott.

A mennyiség 2024–2025-ben napi 1,2-1,3 millió hordó felett stabilizálódott, ami várhatóan nő, ha számos nagy olajtársaság újra befektet az észak-afrikai országban. Ez esetben az elemzők már 1,7 millió hordós napi termelést sem zárnak ki. Terítéken van a gázprojektek felélesztése is, ezek közül a legfontosabb a nyugat-líbiai NC-7 blokk.

Formálódik a magyar–líbiai együttműködés

Más magyar cégek is méricskélik a líbiai piacot. Vonzók például ott az energetikai megbízások, és egészen friss hírek szerint nyílhatnak lehetőségek a vízügyi infrastruktúra területén is.

Magyarország Líbiából mindössze 37,2 millió forintnyi árut importált 2024-ben, oda pedig 12,44 milliárdnyit szállított. A magyar export jórészt az energiaiparhoz kapcsolódott, például gázturbinákból állt, mellette pedig élelmiszerből (főleg sajtból) és vegyipari termékekből.