Kormányzati akcióterv: 100 milliárd forintos támogatás a vendéglátó szektornak
A kormány kiemelten kezeli a turizmus egyik legfontosabb húzóágazatának számító vendéglátó szektor helyzetét, és folyamatosan azon dolgozik, hogy az éttermek mindennapi működését könnyebbé tegye – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közleményben kiemelték: az elmúlt évek negatív külső hatásai – a koronavírus-járvány, valamint az elhibázott brüsszeli döntések következtében megemelkedett energiaköltségek – jelentős terhet róttak az ágazatra. A kormány ezért egy 5+1 elemből álló, összesen mintegy 100 milliárd forintot megmozgató akciótervet dolgozott ki a vendéglátó vállalkozások megsegítésére.
A vonatkozó jogszabály-módosítások társadalmi egyeztetése megkezdődött, illetve hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. A szaktárca kifejti, a kormány háborús gazdálkodás helyett a békegazdaságot építi: Magyarország forrásait nem a háború és Ukrajna finanszírozására, hanem a magyar családok és vállalkozások támogatására fordítja.
Az akcióterv célja a vendéglátó szektor likviditási helyzetének javítása, átmeneti tehermentesítése, a feketemunka visszaszorítása, valamint a munkaerő megtartásának és visszacsábításának elősegítése a kereskedelmi vendéglátásba. Ennek érdekében a kormány 5+1 intézkedésről döntött.
Elsőként: adómentessé válik az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentáció.
A vállalkozások árbevételük 1 százalékáig, de legfeljebb évi 100 millió forintig adómentesen számolhatják el az éttermi fogyasztáshoz kötődő reprezentációt. A kedvezmény mentesíti a juttatást a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól, ezáltal ösztönzi a reprezentációs célú éttermi szolgáltatások igénybevételét. A normál üzleti év szerint működő vállalkozások már 2026 januárjától élhetnek a lehetőséggel.
A második intézkedés szerint felére csökken a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke. Az éttermi vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások esetében a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken. A kedvezmény az áfabevallással összhangban, első alkalommal a február 1-jét magában foglaló bevallástól alkalmazható.
Harmadikként: bővül a felszolgálási díj alkalmazásának lehetősége.
Az éttermek lehetőséget kapnak arra, hogy a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevételnek (a gyakorlatban az étel- és italfogyasztás áfát tartalmazó bevételének) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként osszák szét a dolgozóik között, abban az esetben is, ha az adott étterem nem számol fel felszolgálási díjat.
A kedvezményes kifizetés a minimálbért, valamint a garantált bérminimumot nem válthatja ki, csak az e szintek feletti juttatásnál alkalmazható a kedvezményes adózás a meghatározott összeghatárig. A kifizetés személyi jövedelemadótól és szociális hozzájárulási adótól mentes, kizárólag 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék kerül levonásra.
Az új szabály nem módosítja a vendég számára átadott bizonylat képét, azon továbbra is maximum 15 százalék felszolgálási díj szerepeltethető. A korábban alkalmazott felszolgálási díj szabályai változatlanok maradnak, azzal, hogy az árbevételnek nagyobb hányada számolható el és fizethető ki a felszolgálási díjra vonatkozó szabályok szerint. A könnyítés 2026 februárjától alkalmazható, először a márciusban kifizetett bérek esetében.
A negyedik intézkedés szerint bővülnek a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont konstrukciói. A meglévő kedvező hiteltermékek mellett új, vissza nem térítendő támogatással kombinált konstrukciók válnak elérhetővé az éttermek számára. A KTH Start program keretében, legfeljebb 5 millió forint hitel felvétele esetén további, legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető, beruházási és forgóeszközhitel céljára egyaránt.
Az ötödik intézkedésként vendéglátóipari Vállalkozási kisokos készül. A kormány átfogó, 25 fejezetből álló gyakorlati útmutatót állít össze a vendéglátó vállalkozások számára, amely segítséget nyújt a jogszabályi környezetben való eligazodásban. A kisokos a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság együttműködésében készül, az élelmiszer-szabályozástól az adózási kérdésekig.
Végül plusz 1 intézkedésként papírmentessé válhat a szektor 2027-től. A kormány célja az adminisztrációs terhek további csökkentése és a versenyképesség erősítése. Ennek érdekében 2027 januárjától vizsgálják a papíralapú számlázás elhagyásának, valamint a számlamegőrzési szabályok enyhítésének lehetőségét – ismertette közleményében az NGM.
