Napi hatezermilliárd pörög a rendszerben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt évben 1,25 milliárd fizetési műveletet hajtottak végre az ügyfelek Magyarországon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentés című kiadványából. Hat év alatt megduplázódott az elektronikus fizetési tranzakciók száma. Naponta 6 ezermilliárd forintnyi forgalom bonyolódik le a pénzügyi infrastruktúrákban – értékben 11,7, darabszámban 3 százalékos volt a növekedés. A teljes magyar GDP 41-szer fordult meg tavaly a fizetési rendszerben – hogy van hova fejlődni, azt jól mutatja, hogy Nagy-Britanniában a hasonló arányszám 120 – háromnaponta átfut az ország GDP-jének megfelelő összeg a banki csatornákon.
Mint Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hazánkban tavaly az elektronikus tranzakciókon belül a legjobban, 25 százalékkal a bankkártyás fizetési műveletek száma nőtt, az utalások és a csoportos beszedések száma 4 százalékos növekedést mutatott. Egy számlára átlagosan 2,5 átutalás jut, ám a lakosság esetében az egy számlára jutó tranzakciószám 0,95 alatt van – itt az azonnali átutalás hozhat nagyobb változást. A készpénzfelvételi tranzakciók száma a 2017-es, némileg meglepő emelkedés után tavaly már 1 százalékkal csökkent.
A jegybanki tanulmány szerint a 2016-os 30 százalékról 2017-re 46 százalékra futott fel azon kereskedések száma, ahol az online pénztárgép mellett bankkártya-elfogadó készülék is üzemelt. Tavaly év végén 145 ezer POS-készülék volt 116 ezer elfogadóhelyen. Ugyanakkor az online pénztárgépeknél történő fizetési tranzakciók számában 2015 és 2017 között 90-ről csak 85 százalékra csökkent a készpénzes tranzakciók aránya, igaz, ha a fizetések értékét nézzük, jelentősebb a javulás: 75 százalékról 68 százalékra mérséklődött a készpénz-dominancia.
A csatornákat vizsgálva látható, hogy miközben Magyarországon az átutalások GDP-hez viszonyított aránya (15,5 százalék) már megközelíti az EU 17,7 százalékos értékét, a vásárlások elektronikus fizetésében még csaknem 10 százalékos az elmaradás az EU 36,5 százalékos mértékétől. Továbbra is jelentős a lemaradás a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetése terén: miközben a 2012-es 23,5 százalékos részarányt a múlt év végére sikerült megduplázni (47,8), az EU 70 százalékos mértéke továbbra is rendkívül messze van.
Az új technológiák óvatosan törnek elő: az egy bankkártyára jutó éves tranzakciószám 83 volt, a mobilfizetésekből 34-et végeztek azok, akiknél elérhető ez a szolgáltatás.
Az unióban Magyarországon az ötödik legkisebb a visszaélések során keletkező kárérték, ráadásul a kártyás visszaélések kapcsán a kibocsátói oldalon 45 ezer visszaélésben keletkező 1,2 milliárdos kárnak mindössze 8 százalékát terhelték a gondatlan vagy épp csalásban bűnös kártyatulajdonosokra a bankok.
Az azonnali fizetés elcsúsztatásával kapcsolatban az ügyvezető igazgató elmondta: a héten véglegesítik az átmeneti időszak menetrendjét. Eszerint augusztus végéig a tesztrendszer mindenkinek rendelkezésére áll, ám az éles rendszerben is indíthatnak tranzakciókat az erre engedélyt szerző pénzintézetek. Az éles rendszerben valós pénzeket utalnak a piaci szereplők –, ám az ügyfelekhez még nem azonnali fizetésként érnek el a tranzakciók. Szeptembertől kötelező lesz az éles rendszer tesztelése, miközben a tesztrendszerben a végleteket próbálják – például a mostani átutalási forgalom többszörösét kitevő tranzakciót engednek rá a rendszerre.
Ahhoz, hogy a 7/24 órás fizetések pénzügyi háttere biztosított legyen, az MNB az üzemidőn túli kiegyenlítéset azzal segíti, hogy a 200 milliárd forintnyi kötelező jegybanki tartalék terhére hitelt biztosít azoknak a bankoknak, amelyek elszámolják magukat, és nem áll rendelkezésükre a szükséges fedezet. Egyéb változás nem lesz, így a téves vagy hibás utalások visszaírására sem lesz külön eljárásrend – mondta a Világgazdaságnak Bartha Lajos.
Az ügyvezető igazgató szerint zajlik a pénzintézetek felkészülése a PSD2 szerinti szabályozásra is. Lapunk kérdésére Bartha Lajos elmondta: négy hónapja épp az MNB kezdeményezte elsőként az elvben szeptember 14-én életbe lépő, az erős ügyfél-hitelesítésre vonatkozó irányelv alkalmazásának elhalasztását az Európai Bankfelügyeletnél (EBA). Az EBA a napokban jelezte: a szabályozás nem változik, minden hatályba lép szeptember 14-én, de a nemzeti felügyeletek nagyobb mozgásteret kapnak az ellenőrzések rugalmassága tekintetében. Az EBA azt is jelezte, hogy még az idén megadják a végdátumát, ameddig a felügyeleti szervek eltekinthetnek vagy kevésbé büntethetnek amiatt, ha valamelyik szereplő nem felel meg a szabályozásnak. Az MNB a közeljövőben közli a hazai piaccal, hogy milyen engedményeket tud elképzelni, és meddig.
A jegybank szakértői elismerték, helytálló lapunk észrevétele, amely szerint a bankszámlacsomagok árazásának vizsgálatakor nem számoltak a számlákat terhelő ingyenes készpénzfelvétel akár havi 900 forintos tranzakciósilleték-terhével (trill), ám érvelésük szerint ezt azért nem tették, mert az illeték teher ugyan a bankoknak, de nem jelenik meg a tranzakciókban. Arra a felvetésre, hogy az MNB mint fogyasztóvédelmi hatóság nem nézné jó szemmel, ha a bankok a számlacsomagokat tranzakcióalapúról csomagárazásúvá módosítanák (ami jó eséllyel alapdíjak emelésével járna), Varga Lóránt főosztályvezető jelezte: az új számlák bevezetésénél könnyebb az átállás a csomagárra. Ugyanakkor remélik, hogy az azonnali átutalás bevezetésekor a bankok elengedik majd a tranzakciós díjakat, de ezt ma is megtehetnék a 20 ezer forint alatti utalásoknál, ahol nincs trill. Az MNB szerint a bankok 21 milliárd forintos bevételt realizálnak az átutalásokból, ám ebből fizetendő az ingyenes készpénzfelvétel trillje, a rendszer fenntartása és a szabályozói fejlesztések.
